Idétlen kezdet, tartalmas folytatás
Vasárnap befejeződött a göteborgi könyvvásár, a frankfurti után a legnagyobb európai könyves találkozó, amely hazánk szempontjából különösen izgalmasra sikeredett. Nem csupán azért, mert a svéd könyves fesztivál díszvendége az idén Magyarország volt, hanem inkább azért, mert a rendezvény igencsak furcsán kezdődött. Persze a rögeszmék lavinája, ha csak marketingszempontból nézzük, nem tett rosszat a magyar jelenlétnek. Nyomatékkal hívta föl a figyelmet a díszvendégre, s mi más lehetne a célja egy könyvvásárnak, ha nem az, hogy a könyvszerető közönség érdeklődve tekintsen a résztvevők kínálatára…

Embert barátjáról…
De nézzük először a botrányt! A svéd közszolgálati televízió tudósítása szerint a könyvvásár megnyitóján az íróként és melegjogi aktivistaként is ismert, orosz-amerikai Masha Gessen, Magyarországnak címezve beszédét, egészen furcsa, zavaros, hazánkra, meg persze a göteborgi kulturális fesztiválra nézve is rendkívül sértő állításokat fogalmazott meg.
Az aktivista egyebek mellett arról beszélt, hogy az általa ismert magyarok szégyellik magukat, majd egy marginális hazai mozgalmat pedig úgy emlegetett, mint amelyik „hangot ad a magyar emberek véleményének”, amikor megkérdőjelezi a menekültek beléptetésére vonatkozó eljárás helyességét.
A botrányos megnyitót követően Gessen a svéd a televízió tudósítójának azt is elmesélte, hogy előző éjjel a Magyarországon, „elnyomásban” élő író barátaival beszélgetett az interneten, és „ez a beszéd az ő beszédük is volt”. Az MTI összefoglalója szerint Geshen felrótta Magyarországnak, hogy a zsidók, a melegek és a cigányok zaklatásnak vannak kitéve, és „ez a légkör halálos”.
Budapestről nézve persze azt is látnunk kell, hogy Geshennek tulajdonképpen szerencséje volt. Aki az interneten tájékozódik, az rengeteg ostobaságot tud összegyűjteni. Megtudhatta volna azt is magyar barátaitól, hogy nálunk chemtraillel permetezik az írókat, hungarista gyíkemberek szövögetik a világuralom terveit, vagy éppen azt, hogy a magyarok senkit nem engednek a Föld – Pilisben dobogó – szívcsakrája közelébe…

Őszinte érdeklődés
A beszámolók szerint azonban a megnyitón elhangzott hisztérikus kirohanásnak csak annyi következménye lett, hogy mindenki szörnyen kínosan érezte magát. A Balassi Intézet vezetője szerint a magyar programok során kevésbé érződött a feszültség, mint ahogy az a magyarországi sajtóvisszhangok alapján látszott, és hasonló tapasztalatokról számoltak be a Göteborgban szereplő írók is.
A legtöbb beszélgetésen ugyan elhangzott a kérdés, hogy ki hogyan viszonyul a menekültválsághoz, de úgy tűnik, a kérdezők inkább kíváncsiak voltak a magyar határhelyzetre, s nem előre konstruált ítéleteiket akarták megosztani a magyarokkal.
A résztvevő írók többsége hangsúlyozta, hogy ők Göteborgban a magyar kultúrát képviselik, és nem a politikát, de íróként és magánemberként természetesen megvan a véleményük a helyzetről. A médiából tájékozódó svéd látogatók és a helyzetet sokszor közvetlen közelről megtapasztaló magyar írók között így sokszor tartalmas, kulturális mélységek felé is el-elkalandozó beszélgetések alakulhattak ki.

Magyarok a svéd Wikipédián
Göteborgba amúgy tizenkilenc írót utaztatott ki a magyar díszvendégség szervezője, a Balassi Intézet. A szervezők – a tavalyi brazil példát követve – hét, korábban svéd nyelvre le nem fordított szerző, többek között Bodor Ádám, Jókai Anna, Kukorelly Endre műveit is bemutatták Göteborgban, de természetesen olyan művek és írók – Krusovszky Dénes, Szécsi Noémi és Varró Dániel – is jelen voltak, akiket már ismerhetett a svéd közönség.
Vincze Ferenc – akinek regényéhez, a Desertumhoz most kerestek svéd kiadót – arról számolt be, hogy a nagyon odafigyeltek a magyar vendégekre a házigazdák. „Apróság, de sokat elárul, hogy külön megkerestek minden magyar szerzőt, hogy elkészítsék a svéd nyelvű Wikipédia-oldalukat” – fogalmazott Vincze.
Egyelőre nem lehet megítélni, mennyire volt sikeres a magyar szereplés, mert az csak abban fog tükröződni, hogy döntenek-e úgy a svéd kiadók: megjelentetik az ismert, vagy most bemutatkozott magyar írók műveit. Hammerstein Judit, a Balassi Intézet vezetője, úgy összegezte a részvételt, hogy a programok rendben zajlottak a vásáron, és a magyar standhoz a svéd látogatók közül többen odamentek elnézést kérni a megnyitó miatt.

Embert barátjáról…
De nézzük először a botrányt! A svéd közszolgálati televízió tudósítása szerint a könyvvásár megnyitóján az íróként és melegjogi aktivistaként is ismert, orosz-amerikai Masha Gessen, Magyarországnak címezve beszédét, egészen furcsa, zavaros, hazánkra, meg persze a göteborgi kulturális fesztiválra nézve is rendkívül sértő állításokat fogalmazott meg.
Az aktivista egyebek mellett arról beszélt, hogy az általa ismert magyarok szégyellik magukat, majd egy marginális hazai mozgalmat pedig úgy emlegetett, mint amelyik „hangot ad a magyar emberek véleményének”, amikor megkérdőjelezi a menekültek beléptetésére vonatkozó eljárás helyességét.
A botrányos megnyitót követően Gessen a svéd a televízió tudósítójának azt is elmesélte, hogy előző éjjel a Magyarországon, „elnyomásban” élő író barátaival beszélgetett az interneten, és „ez a beszéd az ő beszédük is volt”. Az MTI összefoglalója szerint Geshen felrótta Magyarországnak, hogy a zsidók, a melegek és a cigányok zaklatásnak vannak kitéve, és „ez a légkör halálos”.
Budapestről nézve persze azt is látnunk kell, hogy Geshennek tulajdonképpen szerencséje volt. Aki az interneten tájékozódik, az rengeteg ostobaságot tud összegyűjteni. Megtudhatta volna azt is magyar barátaitól, hogy nálunk chemtraillel permetezik az írókat, hungarista gyíkemberek szövögetik a világuralom terveit, vagy éppen azt, hogy a magyarok senkit nem engednek a Föld – Pilisben dobogó – szívcsakrája közelébe…

Őszinte érdeklődés
A beszámolók szerint azonban a megnyitón elhangzott hisztérikus kirohanásnak csak annyi következménye lett, hogy mindenki szörnyen kínosan érezte magát. A Balassi Intézet vezetője szerint a magyar programok során kevésbé érződött a feszültség, mint ahogy az a magyarországi sajtóvisszhangok alapján látszott, és hasonló tapasztalatokról számoltak be a Göteborgban szereplő írók is.
A legtöbb beszélgetésen ugyan elhangzott a kérdés, hogy ki hogyan viszonyul a menekültválsághoz, de úgy tűnik, a kérdezők inkább kíváncsiak voltak a magyar határhelyzetre, s nem előre konstruált ítéleteiket akarták megosztani a magyarokkal.
A résztvevő írók többsége hangsúlyozta, hogy ők Göteborgban a magyar kultúrát képviselik, és nem a politikát, de íróként és magánemberként természetesen megvan a véleményük a helyzetről. A médiából tájékozódó svéd látogatók és a helyzetet sokszor közvetlen közelről megtapasztaló magyar írók között így sokszor tartalmas, kulturális mélységek felé is el-elkalandozó beszélgetések alakulhattak ki.

Magyarok a svéd Wikipédián
Göteborgba amúgy tizenkilenc írót utaztatott ki a magyar díszvendégség szervezője, a Balassi Intézet. A szervezők – a tavalyi brazil példát követve – hét, korábban svéd nyelvre le nem fordított szerző, többek között Bodor Ádám, Jókai Anna, Kukorelly Endre műveit is bemutatták Göteborgban, de természetesen olyan művek és írók – Krusovszky Dénes, Szécsi Noémi és Varró Dániel – is jelen voltak, akiket már ismerhetett a svéd közönség.
Vincze Ferenc – akinek regényéhez, a Desertumhoz most kerestek svéd kiadót – arról számolt be, hogy a nagyon odafigyeltek a magyar vendégekre a házigazdák. „Apróság, de sokat elárul, hogy külön megkerestek minden magyar szerzőt, hogy elkészítsék a svéd nyelvű Wikipédia-oldalukat” – fogalmazott Vincze.
Egyelőre nem lehet megítélni, mennyire volt sikeres a magyar szereplés, mert az csak abban fog tükröződni, hogy döntenek-e úgy a svéd kiadók: megjelentetik az ismert, vagy most bemutatkozott magyar írók műveit. Hammerstein Judit, a Balassi Intézet vezetője, úgy összegezte a részvételt, hogy a programok rendben zajlottak a vásáron, és a magyar standhoz a svéd látogatók közül többen odamentek elnézést kérni a megnyitó miatt.
Egypercesek
Meghalt Vargas Llosa
A Nobel-díjas író a latin-amerikai irodalom aranygenerációjának utolsó óriása volt
Francia történész a Karmelitában
Mi vezetett a Szovjetunió, az USA és Európa hanyatlásához?
Egy polgár emlékezete
Új Márai-anyagokkal gazdagodik a PIM gyűjteménye