Shakespeare, az antiszemita?
Cristina Kirchner argentin elnök William Shakespeare művét, A velencei kalmárt ajánlotta olvasásra az ifjúságnak azért, hogy megértsék a kizsákmányolás lényegét. Az elnök asszony szavaiból azonban botrány kerekedett, mivel az argentin zsidóság úgy vélte, hogy a darabhoz antiszemita tartalmak is köthetők – adta hírül a Sin Mordaza argentin hírportálra hivatkozva a CFCA izraeli hírportál.
Egy font hús
A mű története szerint Bassanio, egy velencei fiatalember, aki könnyelműen elszórta az örökségét, szerencsét akar próbálni Belmontban, ahol reményei szerint megkaphatja a gazdag, szép és erényes Portia kezét. Ehhez azonban pénzre van szüksége, ezért legjobb barátjához Antonióhoz fordul. Mivel Antonio vagyonát egy hajóflotta képezi, amely éppen a tengeren van, ezért kölcsönt vesz fel Shylocktól, az uzsorástól, akivel amúgy jó ideje gyűlölik egymást. Shylock hajlandó a kölcsönre, még kamatot sem kér. Egy kikötése van: ha Antonio nem fizet időben, kivághat egy font húst a kalmár testéből.
Az üzletet lakomával pecsételik meg. Amíg Shylock a keresztények nemszeretem vacsoráján időzik, a lánya, Jessica megszökik szerelmével, Lorenzóval, egy velencei nemes úrral. A hozományról sem feledkezik el. „Bearanyozza” magát apja pénzével és ékszereivel.
Eközben Belmontban Portia, apja akaratának megfelelően, próbára teszi kérőinek sorát, akiknek három ládából kell kiválasztaniuk azt, amelyikben Portia arcképe van. Bassanio kiválasztja a megfelelő ládát, és ezzel elnyeri Portia kezét és a vagyonát. Szüksége is van rá, mert Antonio közben mindenét elvesztette a tengeren.
Amikor Shylock megtudja, hogy Antonio vagyona a tengerbe veszett, kijelenti, hogy perrel fogja kikövetelni Antoniótól a font húst, amellyel törvény szerint tartozik neki. A pereskedés híre eljut Bassanióhoz, aki sietve hazatér Velencébe, hogy a perben barátja mellé álljon.
Portia, aki tudós ügyvédnek adja ki magát, megvédi Antoniót, miután talál egy kiskaput a szerződésben, és ezzel kiszabadítja őt Shylock karmaiból. Shylockot arra ítélik, hogy teljes vagyonát adja Lorenzónak és térjen át a keresztény hitre.
Nem pusztán egy uzsorás
A velencei kalmárt Shakespeare 1596-ban, legtermékenyebb darabírói korszakában, a nagy vígjátékok és nagy tragédiák mellett írta. A saját korában vígjátéknak játszották, a tizenkilencedik századtól tragédiának, ma a regényes színművek közt tartják számon.
A darab a tizenhatodik század virágzó kereskedelmi központjában, a nyüzsgő Velencében játszódik, s vitathatatlanul tükrözi a kereskedelem, különösen a pénzkereskedelem, s vele együtt a kamat problémáit.
Csakhogy Shylock nem pusztán egy uzsorás, hanem zsidó uzsorás, ezért Shakespeare vélelmezett antiszemitizmusán évszázadok óta vitatkoznak. Bár a színmű korabeli nézeteket tükröz – A velencei kalmár Shylockja egy bosszúálló zsidó pénzkölcsönző –, az csak értelmezés kérdése, mennyire tekintjük korabelinek, vagy mennyire gondoljuk örök érvényűnek Shylock jellemét. Mint ahogyan egyébként azt is az olvasó döntheti el, hogy az uzsorás azért gonosz, mert minden uzsorás ilyen, mert zsidó, vagy egyszerűen azért, mert utálja Antoniót, kegyetlensége tevékenységével, származásával, vagy személyes érzelmeivel áll összefüggésben.
Mindenesetre A velencei kalmár már a múltban is komoly indulatokat váltott ki zsidókból és nem zsidókból egyaránt, és természetesen ma is sértő lehet, annak, aki sértőnek érzi Shylock ábrázolását.
Kik a vérszopók?
Mindenesetre az argentínai zsidóság szervezete közleményében aggodalmának adott hangot, amiért az Argentin Köztársaság elnöke egy „mélységesen antiszemita mondanivalót hordozó” irodalmi alkotást ajánlott olvasásra az ifjúságnak. „A velencei kalmár olvasására tett ajánlat jogos nyugtalanságot és aggodalmat kelt az argentínai zsidó közösség körében”, áll a nyilatkozatban. Azon pedig külön meghökkent az argentin zsidóság, hogy Cristina Kirchner nemcsak olvasásra ajánlotta Shakespeare színművét, hanem az egyik közösségi portálon még azt is hozzáfűzte: „Az uzsorakamatra adott kölcsön és a vérszopók jelensége már évszázadok óta ábrázolva van a világirodalom legkiválóbb alkotásaiban.”
És ezzel a mondattal ugyanaz a gond, mint Shylock alakjával. Nem lehet róla eldönteni, hogy a „vérszopók” a zsidók, az uzsorások, vagy egyszerűen a gonosz, bosszúszomjas emberek.
Egy font hús
A mű története szerint Bassanio, egy velencei fiatalember, aki könnyelműen elszórta az örökségét, szerencsét akar próbálni Belmontban, ahol reményei szerint megkaphatja a gazdag, szép és erényes Portia kezét. Ehhez azonban pénzre van szüksége, ezért legjobb barátjához Antonióhoz fordul. Mivel Antonio vagyonát egy hajóflotta képezi, amely éppen a tengeren van, ezért kölcsönt vesz fel Shylocktól, az uzsorástól, akivel amúgy jó ideje gyűlölik egymást. Shylock hajlandó a kölcsönre, még kamatot sem kér. Egy kikötése van: ha Antonio nem fizet időben, kivághat egy font húst a kalmár testéből.
Az üzletet lakomával pecsételik meg. Amíg Shylock a keresztények nemszeretem vacsoráján időzik, a lánya, Jessica megszökik szerelmével, Lorenzóval, egy velencei nemes úrral. A hozományról sem feledkezik el. „Bearanyozza” magát apja pénzével és ékszereivel.
Eközben Belmontban Portia, apja akaratának megfelelően, próbára teszi kérőinek sorát, akiknek három ládából kell kiválasztaniuk azt, amelyikben Portia arcképe van. Bassanio kiválasztja a megfelelő ládát, és ezzel elnyeri Portia kezét és a vagyonát. Szüksége is van rá, mert Antonio közben mindenét elvesztette a tengeren.
Amikor Shylock megtudja, hogy Antonio vagyona a tengerbe veszett, kijelenti, hogy perrel fogja kikövetelni Antoniótól a font húst, amellyel törvény szerint tartozik neki. A pereskedés híre eljut Bassanióhoz, aki sietve hazatér Velencébe, hogy a perben barátja mellé álljon.
Portia, aki tudós ügyvédnek adja ki magát, megvédi Antoniót, miután talál egy kiskaput a szerződésben, és ezzel kiszabadítja őt Shylock karmaiból. Shylockot arra ítélik, hogy teljes vagyonát adja Lorenzónak és térjen át a keresztény hitre.
Nem pusztán egy uzsorás
A velencei kalmárt Shakespeare 1596-ban, legtermékenyebb darabírói korszakában, a nagy vígjátékok és nagy tragédiák mellett írta. A saját korában vígjátéknak játszották, a tizenkilencedik századtól tragédiának, ma a regényes színművek közt tartják számon.
A darab a tizenhatodik század virágzó kereskedelmi központjában, a nyüzsgő Velencében játszódik, s vitathatatlanul tükrözi a kereskedelem, különösen a pénzkereskedelem, s vele együtt a kamat problémáit.
Csakhogy Shylock nem pusztán egy uzsorás, hanem zsidó uzsorás, ezért Shakespeare vélelmezett antiszemitizmusán évszázadok óta vitatkoznak. Bár a színmű korabeli nézeteket tükröz – A velencei kalmár Shylockja egy bosszúálló zsidó pénzkölcsönző –, az csak értelmezés kérdése, mennyire tekintjük korabelinek, vagy mennyire gondoljuk örök érvényűnek Shylock jellemét. Mint ahogyan egyébként azt is az olvasó döntheti el, hogy az uzsorás azért gonosz, mert minden uzsorás ilyen, mert zsidó, vagy egyszerűen azért, mert utálja Antoniót, kegyetlensége tevékenységével, származásával, vagy személyes érzelmeivel áll összefüggésben.
Mindenesetre A velencei kalmár már a múltban is komoly indulatokat váltott ki zsidókból és nem zsidókból egyaránt, és természetesen ma is sértő lehet, annak, aki sértőnek érzi Shylock ábrázolását.
Kik a vérszopók?
Mindenesetre az argentínai zsidóság szervezete közleményében aggodalmának adott hangot, amiért az Argentin Köztársaság elnöke egy „mélységesen antiszemita mondanivalót hordozó” irodalmi alkotást ajánlott olvasásra az ifjúságnak. „A velencei kalmár olvasására tett ajánlat jogos nyugtalanságot és aggodalmat kelt az argentínai zsidó közösség körében”, áll a nyilatkozatban. Azon pedig külön meghökkent az argentin zsidóság, hogy Cristina Kirchner nemcsak olvasásra ajánlotta Shakespeare színművét, hanem az egyik közösségi portálon még azt is hozzáfűzte: „Az uzsorakamatra adott kölcsön és a vérszopók jelensége már évszázadok óta ábrázolva van a világirodalom legkiválóbb alkotásaiban.”
És ezzel a mondattal ugyanaz a gond, mint Shylock alakjával. Nem lehet róla eldönteni, hogy a „vérszopók” a zsidók, az uzsorások, vagy egyszerűen a gonosz, bosszúszomjas emberek.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból