A magyar hírszerző hagyatéka

MEGJELENT: 2015. április 21., kedd | SZERZŐ: László T. András

A német Szövetségi Archívumba került Radó Sándor (1899-1981) földrajztudós, térképész, a második világháború hírszerzőjének hagyatéka. Trom András, Radó nevelt fia úgy nyilatkozott: jó szívvel adományozta az archívumnak Radó Sándor életének és életművének dokumentumait és megnyugvással tölti el, hogy Európa egyik legjelentősebb nemzeti archívuma méltónak tartotta a Radó-hagyatékot, hogy megőrizze azt az utókornak, és lehetővé tegye kutatását.

A magyar sztárkém

Radó Sándor fedőnevén Dóra; 1899-ben született és 1981-ben hunyt el. Geográfus, térképész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyar kartográfia jelentős személyisége, a földrajztudományok doktora. Az 1920-as évektől a második világháború végéig a szovjet hírszerzés ügynöke.
Radó Genfben 1936-1944 között a Szovjetunió nyugat-európai hírszerző szervezetének vezetőjeként tevékenykedett. Az informátorok hálózatát elődje, egy szovjet női hírszerző tiszt hozta létre a 1920-as évek végén, Svájcban élő német, orosz és lengyel kommunista emigránsokból. Az 1941-ben Radónak átadott szovjet kémhálózatot Radó tovább bővítette, hatékony szervezetbe foglalta. A kutatások Radó szervezetének legalább hatvan tagját név szerint azonosították. Több ügynöke volt a német hadvezetésben, a katonai hírközpontokban, a Hadügyminisztériumban, köztük Ernst Lemmer, Ribbentrop német külügyminiszter titkárságának munkatársa.

A Szovjetunió elleni támadás
Ügynökei nagyszerűen működtek, pedig Radó Sándor nem volt szakképzett hírszerző, semmi ilyen iskolát nem végzett, mégis sikeresnek bizonyult. Jelentéseikből fény derült például a Szovjetunió elleni német támadás előkészületeire, de Moszkvában nem hittek nekik.
Franciaország felszabadulása után, 1945 elején, a szovjet hírszerzés a Párizsban tartózkodó Radót, életben maradt társaival és a szovjet kémhálózat más ügynökeivel együtt visszarendelte a Szovjetunióba. Több évet töltött különböző szovjet lágerekben, és csak 1955-ben, két évvel Sztálin és Berija halála után térhetett haza Magyarországra.
Ekkor értesült arról, hogy egész magyarországi rokonságát deportálták és gázkamrában kivégezték. Belügyminiszter-helyettessé akarták kinevezni, de ő visszatért eredeti szakmájához, a térképészethez.

Az első külföldi

A most átvett hagyatékot, Radó Sándor legjelentősebb műveit, több mint száz könyvét, a vele foglalkozó nemzetközi szakirodalmat, térképeit, személyes dokumentumait, levelezését, kitüntetéseit, több száz fotóját tartalmazó huszonöt dobozt az archívum munkatársai szállították el Berlin-Lichterfeldébe. A hagyaték része Radó első felesége, Helene Jansen, a Németországi Kommunista Párt alapító tagja életének számos dokumentuma is.
Az archívumnak ebben a részlegében a pártok, tömegszervezetek és a 20. század legjelentősebb, mintegy ezer német politikai személyiségének dokumentumait őrzik. Radó Sándor az első külföldi, akinek a hagyatékát a Bundesarchiv befogadta.
„Több mint szimbolikus jelentőségű, hogy a náci Németország felett aratott győzelem hetvenedik évfordulóján éppen a német Nemzeti Archívum tartotta fontosnak, hogy a Harmadik Birodalom ellen küzdő Radó Sándor hagyatékát befogadja. Ez is bizonyítja, hogy Németország szembenézett a múltjával, helyére tette azt, és Európa talán leginkább példaadó demokráciája" – fogalmazott Trom András, Radó Sándor nevelt fia.


Megosztás

Egypercesek

Az utazás – podcast kritika - ajánló

Az utazás – podcast kritika - ajánló

Ízig-vérig fekete komédiát kapunk

Kalapács alatt Emile Zola egyetlen regényének kéziratai

A kézirat árát előzetesen 100-150 ezer euróra becsüli a párizsi Sotheby's aukcósház

Átadták a Déry-díjat

Idén Gács Anna esszéista, irodalomtörténész, Solymosi Bálint író, költő és Zádor Éva műfordító részesült az elismerésben

Egy fekete író tapasztalatairól szóló szatirikus regény nyerte el az amerikai szépirodalmi Nemzeti Könyvdíjat

A 43 éves Jason Mott a kívülállóknak, a furcsáknak, és azoknak ajánlotta a díját, akiket zaklattak és félreértetek

Tandori Dezső hagyatékával gazdagodott az Apor Vilmos Katolikus Főiskola

Az intézmény a köteteket egy külön, erre a célra speciálisan átalakított, zárható polcrendszerrel ellátott helyiségében helyezte el, amelyet dedikáltan Tandori Dezső és Ágnes hagyatéknak neveztek el