A német Szövetségi Archívumba került Radó Sándor (1899-1981) földrajztudós, térképész, a második világháború hírszerzőjének hagyatéka. Trom András, Radó nevelt fia úgy nyilatkozott: jó szívvel adományozta az archívumnak Radó Sándor életének és életművének dokumentumait és megnyugvással tölti el, hogy Európa egyik legjelentősebb nemzeti archívuma méltónak tartotta a Radó-hagyatékot, hogy megőrizze azt az utókornak, és lehetővé tegye kutatását.

A magyar sztárkém
Radó Sándor fedőnevén Dóra; 1899-ben született és 1981-ben hunyt el. Geográfus, térképész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyar kartográfia jelentős személyisége, a földrajztudományok doktora. Az 1920-as évektől a második világháború végéig a szovjet hírszerzés ügynöke.
Radó Genfben 1936-1944 között a Szovjetunió nyugat-európai hírszerző szervezetének vezetőjeként tevékenykedett. Az informátorok hálózatát elődje, egy szovjet női hírszerző tiszt hozta létre a 1920-as évek végén, Svájcban élő német, orosz és lengyel kommunista emigránsokból. Az 1941-ben Radónak átadott szovjet kémhálózatot Radó tovább bővítette, hatékony szervezetbe foglalta. A kutatások Radó szervezetének legalább hatvan tagját név szerint azonosították. Több ügynöke volt a német hadvezetésben, a katonai hírközpontokban, a Hadügyminisztériumban, köztük Ernst Lemmer, Ribbentrop német külügyminiszter titkárságának munkatársa.

A Szovjetunió elleni támadás
Ügynökei nagyszerűen működtek, pedig Radó Sándor nem volt szakképzett hírszerző, semmi ilyen iskolát nem végzett, mégis sikeresnek bizonyult. Jelentéseikből fény derült például a Szovjetunió elleni német támadás előkészületeire, de Moszkvában nem hittek nekik.
Franciaország felszabadulása után, 1945 elején, a szovjet hírszerzés a Párizsban tartózkodó Radót, életben maradt társaival és a szovjet kémhálózat más ügynökeivel együtt visszarendelte a Szovjetunióba. Több évet töltött különböző szovjet lágerekben, és csak 1955-ben, két évvel Sztálin és Berija halála után térhetett haza Magyarországra.
Ekkor értesült arról, hogy egész magyarországi rokonságát deportálták és gázkamrában kivégezték. Belügyminiszter-helyettessé akarták kinevezni, de ő visszatért eredeti szakmájához, a térképészethez.

Az első külföldi
A most átvett hagyatékot, Radó Sándor legjelentősebb műveit, több mint száz könyvét, a vele foglalkozó nemzetközi szakirodalmat, térképeit, személyes dokumentumait, levelezését, kitüntetéseit, több száz fotóját tartalmazó huszonöt dobozt az archívum munkatársai szállították el Berlin-Lichterfeldébe. A hagyaték része Radó első felesége, Helene Jansen, a Németországi Kommunista Párt alapító tagja életének számos dokumentuma is.
Az archívumnak ebben a részlegében a pártok, tömegszervezetek és a 20. század legjelentősebb, mintegy ezer német politikai személyiségének dokumentumait őrzik. Radó Sándor az első külföldi, akinek a hagyatékát a Bundesarchiv befogadta.
„Több mint szimbolikus jelentőségű, hogy a náci Németország felett aratott győzelem hetvenedik évfordulóján éppen a német Nemzeti Archívum tartotta fontosnak, hogy a Harmadik Birodalom ellen küzdő Radó Sándor hagyatékát befogadja. Ez is bizonyítja, hogy Németország szembenézett a múltjával, helyére tette azt, és Európa talán leginkább példaadó demokráciája" – fogalmazott Trom András, Radó Sándor nevelt fia.