Csend és kiáltás
Klasszikus filmek DVD-kiadásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások fordultak petícióval a Magyar Nemzeti Filmalaphoz, az Emberi Erőforrások Minisztériumához és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz, arra kérve az intézményeket, biztosítsanak forrásokat arra, hogy a független kiadók pályázati úton, egy hozzáértő filmszakmai plénum döntése alapján anyagi támogatáshoz juthassanak.
A kezdeményezők szerint enélkül megszűnik Magyarországon a klasszikus művészfilm kiadás.
A piacgazdaság törvényei szerint
A felhívás kiadói úgy fogalmaznak: „az eddig csendben munkálkodó művészfilm kiadók most elérkeztek arra a pontra, amikor is végső esélyként ezzel a petícióval – mint egy utolsó kiáltásként – felhívják a figyelmet a hazai klasszikus filmkiadás végórájára.”
Magyarázatként elmondják, hogy „a piacgazdaság törvényei szerint csak azt érdemes gyártani, előállítani, ami hasznot hoz. Viszont azt is tudjuk, hogy a művészetek önmagukban soha nem éltek meg, mindig szükség volt mecénásokra, hogy – a ma már egyetemes kultúrtörténet részévé vált – festők, zeneszerzők, költők művei létrejöhessenek és át is öröklődjenek a jövő nemzedékei számára. Mindez fokozottan igaz a filmre."
Hozzáteszik: „a jelenlegi piaci körülmények között, már nem tudunk támogatás nélkül kiadni, forgalmazni olyan klasszikus alkotásokat, amelyek részei az egyetemes kultúrának. Semmilyen módon nem férhetőek hozzá hazánkban az európai filmművészet ritkaságai, halhatatlanjai Tati, Eizenstein, Fassbinder, Wenders, Rohmer, Wajda, Taviani, Godard filmjei, de ne felejtsük ki a keleti blokk és az amerikai, ázsiai klasszikusok remekeit és animációs filmjeit sem. Fájóan hiányoznak azok az alkotások, melyekkel magyarok járultak hozzá a világ filmművészetéhez, azaz itthon nem hozzáférhetőek többek között Trauner Sándor, Badal János, Kertész Mihály, Pressburger Imre vagy Halász János filmjei.”
Missziónak is beillő tevékenység
A kezdeményezők azzal érvelnek a döntéshozók felé, hogy felhívják a figyelmet arra: a kiadott filmek mennyisége nagyon csekély. „Gyűjtők, tanárok, diákok, alkalmi vásárlók keresik ezeket az alkotásokat, és mivel nem jutnak hozzá, hiszen TV sem adja, moziban sem láthatóak, jó esetben régi VHS-ről próbálják beszerezni vagy a netről letölteni olyan-amilyen minőségben – már amit lehet. Hatalmas az űr, egész generációnyi filmes alkotások, irányzatok válnak így szó szerint láthatatlanná itthon. Ez olyan, mintha nem lehetne hozzájutni Thomas Mann, Dosztojevszkij vagy Shakespeare műveihez, illetve nem lenne hozzáférhető Beethoven, Mozart vagy Chopin zenéje!”
A petícióban a filmforgalmazók azt is elmondják, hogy a hazai fogyasztói réteg igen árérzékeny és a kérdéses filmek forgalmazási jogai magasak. A szűk piac magas árakat diktál, ami a piac további szűküléséhez vezet. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a külföldi példák is azt mutatják, hogy a művész/klasszikus filmek kiadását és promócióját direkt módon, anyagilag támogatniuk kell az állami szervezeteknek, filmközpontoknak. Az így megjelenő DVD kiadványok nagyon gyakran kerülnek az iskolák könyvtáraiba, oktatási és általános ismereteket támogató segédanyagként.
Végezetül leszögezik, hogy a három, még most működő, klasszikus filmeket kiadó cég: Kultúrbarlang, Etalon Film, Fantasy Film „támogatás nélkül nem tudja folytatni ezt a missziónak is beillő tevékenységét, így Magyarországon hamarosan megszűnik a klasszikus művészfilm kiadás…”
Forrás és pályázat
A kezdeményezők ezért kérik a Magyar Nemzeti Filmalapot, az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, biztosítson forrásokat arra, hogy a független kiadók pályázati úton, egy hozzáértő filmszakmai plénum döntése alapján juthassanak anyagi támogatáshoz.
A petíciót Tolmácsi János, a Kultúrbarlang, Kárpáti Gábor, a Fantasy Film és dr. Torgyán Atilla, az Etalon Film vezetője tette közzé január hatodikán. A kezdeményezést aláírásával támogatta: Kelecsényi László filmtörténész, Hantos Balázs operaénekes, Hahner Péter történész, Sztevanovity Zorán előadóművész, Geréb Anna filmtörténész, Janisch Attila filmrendező, Zalán Vince filmkritikus, szerkesztő, c. egyetemi docens, Muszatics Péter filmtörténész, Gelencsér Gábor filmesztéta, Ráday Mihály operatőr-rendező, Tamási Zoltán színész, Novák Emil Hsc Stábiskola, Hamar Péter irodalomtörténész, filmesztéta, Takátsy Péter színész, Jankovics Marcell rajzfilmrendező, Földes László „Hobo” előadóművész, Rév Marcell operatőr, Kulka János színművész, Popovics Tamás volt világbajnok ökölvívó, író, Ragályi Elemér operatőr, Till Attila rendező, műsorvezető, Szabó Kimmel Tamás színész, Jeney Zoltán zeneszerző, M Tóth Éva rendező, Hajdu Szabolcs rendező, forgatókönyvíró, színész, Szabó István filmrendező, Lugosi Lugo László fényképész, Kern András színművész, Török Ferenc filmrendező, Babos Tamás operatőr (HSC; EFA), Kende János operatőr, Máthé Tibor operatőr, Mátyássy Áron filmrendező, Báron György filmesztéta, Babos Tamás operatőr (HSC; EFA), Balogh Zsolt Film-és TV rendező, Gigor Attila forgatókönyvíró, rendező, Gárdos Péter filmrendező, Bollók Csaba Balázs Béla díjas filmrendező, Cserhalmi György színművész, Bálint András színész, Sándor Pál filmrendező-producer, Deák Krisztina filmrendező, Harmat György filmkritikus, Máté Gábor színész, rendező, Balázsovits Lajos színművész.
A kezdeményezők szerint enélkül megszűnik Magyarországon a klasszikus művészfilm kiadás.
A piacgazdaság törvényei szerint
A felhívás kiadói úgy fogalmaznak: „az eddig csendben munkálkodó művészfilm kiadók most elérkeztek arra a pontra, amikor is végső esélyként ezzel a petícióval – mint egy utolsó kiáltásként – felhívják a figyelmet a hazai klasszikus filmkiadás végórájára.”
Magyarázatként elmondják, hogy „a piacgazdaság törvényei szerint csak azt érdemes gyártani, előállítani, ami hasznot hoz. Viszont azt is tudjuk, hogy a művészetek önmagukban soha nem éltek meg, mindig szükség volt mecénásokra, hogy – a ma már egyetemes kultúrtörténet részévé vált – festők, zeneszerzők, költők művei létrejöhessenek és át is öröklődjenek a jövő nemzedékei számára. Mindez fokozottan igaz a filmre."
Hozzáteszik: „a jelenlegi piaci körülmények között, már nem tudunk támogatás nélkül kiadni, forgalmazni olyan klasszikus alkotásokat, amelyek részei az egyetemes kultúrának. Semmilyen módon nem férhetőek hozzá hazánkban az európai filmművészet ritkaságai, halhatatlanjai Tati, Eizenstein, Fassbinder, Wenders, Rohmer, Wajda, Taviani, Godard filmjei, de ne felejtsük ki a keleti blokk és az amerikai, ázsiai klasszikusok remekeit és animációs filmjeit sem. Fájóan hiányoznak azok az alkotások, melyekkel magyarok járultak hozzá a világ filmművészetéhez, azaz itthon nem hozzáférhetőek többek között Trauner Sándor, Badal János, Kertész Mihály, Pressburger Imre vagy Halász János filmjei.”
Missziónak is beillő tevékenység
A kezdeményezők azzal érvelnek a döntéshozók felé, hogy felhívják a figyelmet arra: a kiadott filmek mennyisége nagyon csekély. „Gyűjtők, tanárok, diákok, alkalmi vásárlók keresik ezeket az alkotásokat, és mivel nem jutnak hozzá, hiszen TV sem adja, moziban sem láthatóak, jó esetben régi VHS-ről próbálják beszerezni vagy a netről letölteni olyan-amilyen minőségben – már amit lehet. Hatalmas az űr, egész generációnyi filmes alkotások, irányzatok válnak így szó szerint láthatatlanná itthon. Ez olyan, mintha nem lehetne hozzájutni Thomas Mann, Dosztojevszkij vagy Shakespeare műveihez, illetve nem lenne hozzáférhető Beethoven, Mozart vagy Chopin zenéje!”
A petícióban a filmforgalmazók azt is elmondják, hogy a hazai fogyasztói réteg igen árérzékeny és a kérdéses filmek forgalmazási jogai magasak. A szűk piac magas árakat diktál, ami a piac további szűküléséhez vezet. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a külföldi példák is azt mutatják, hogy a művész/klasszikus filmek kiadását és promócióját direkt módon, anyagilag támogatniuk kell az állami szervezeteknek, filmközpontoknak. Az így megjelenő DVD kiadványok nagyon gyakran kerülnek az iskolák könyvtáraiba, oktatási és általános ismereteket támogató segédanyagként.
Végezetül leszögezik, hogy a három, még most működő, klasszikus filmeket kiadó cég: Kultúrbarlang, Etalon Film, Fantasy Film „támogatás nélkül nem tudja folytatni ezt a missziónak is beillő tevékenységét, így Magyarországon hamarosan megszűnik a klasszikus művészfilm kiadás…”
Forrás és pályázat
A kezdeményezők ezért kérik a Magyar Nemzeti Filmalapot, az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, biztosítson forrásokat arra, hogy a független kiadók pályázati úton, egy hozzáértő filmszakmai plénum döntése alapján juthassanak anyagi támogatáshoz.
A petíciót Tolmácsi János, a Kultúrbarlang, Kárpáti Gábor, a Fantasy Film és dr. Torgyán Atilla, az Etalon Film vezetője tette közzé január hatodikán. A kezdeményezést aláírásával támogatta: Kelecsényi László filmtörténész, Hantos Balázs operaénekes, Hahner Péter történész, Sztevanovity Zorán előadóművész, Geréb Anna filmtörténész, Janisch Attila filmrendező, Zalán Vince filmkritikus, szerkesztő, c. egyetemi docens, Muszatics Péter filmtörténész, Gelencsér Gábor filmesztéta, Ráday Mihály operatőr-rendező, Tamási Zoltán színész, Novák Emil Hsc Stábiskola, Hamar Péter irodalomtörténész, filmesztéta, Takátsy Péter színész, Jankovics Marcell rajzfilmrendező, Földes László „Hobo” előadóművész, Rév Marcell operatőr, Kulka János színművész, Popovics Tamás volt világbajnok ökölvívó, író, Ragályi Elemér operatőr, Till Attila rendező, műsorvezető, Szabó Kimmel Tamás színész, Jeney Zoltán zeneszerző, M Tóth Éva rendező, Hajdu Szabolcs rendező, forgatókönyvíró, színész, Szabó István filmrendező, Lugosi Lugo László fényképész, Kern András színművész, Török Ferenc filmrendező, Babos Tamás operatőr (HSC; EFA), Kende János operatőr, Máthé Tibor operatőr, Mátyássy Áron filmrendező, Báron György filmesztéta, Babos Tamás operatőr (HSC; EFA), Balogh Zsolt Film-és TV rendező, Gigor Attila forgatókönyvíró, rendező, Gárdos Péter filmrendező, Bollók Csaba Balázs Béla díjas filmrendező, Cserhalmi György színművész, Bálint András színész, Sándor Pál filmrendező-producer, Deák Krisztina filmrendező, Harmat György filmkritikus, Máté Gábor színész, rendező, Balázsovits Lajos színművész.
CÍMKÉK:
KözéletEgypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból