Negyedszázados mérföldkőhöz érkezett a hazai kulturális élet egyik legfontosabb őszi eseménye: 2026. november 6. és 8. között rendezték meg a 25. Győri Könyvszalont. A jubileumi irodalmi és összművészeti fesztivál három napon át valóságos kulturális kavalkáddal várta az olvasókat. Hat különböző helyszínen – köztük a hagyományosan központi szerepet játszó Győri Nemzeti Színházban és a Kisfaludy Károly Könyvtárban – összesen 129 programmal és több mint száz új kötet bemutatójával ünnepelték a leírt szó erejét a digitális világ zajában. 

A rendezvénysorozatot Illényi Katica Liszt Ferenc-díjas hegedűművész és Silló István, a Győri Nemzeti Színház zenei igazgatójának közös, ünnepi produkciója nyitotta meg. A megnyitón Pintér Bence, Győr polgármestere köszöntötte a vendégeket, aki beszédében kiemelte: történészként és újságíróként is pontosan tudja, milyen hatalmas súlya van a kimondott és leírt szavaknak.

A megnyitó hagyományosan a legrangosabb helyi irodalmi elismerés átadásának pillanata is: a 2026-os Győri Könyvszalon Alkotói Díját Szentmártoni János József Attila-díjas költő, író vehette át. 

A jubileumi szalon sikerét idén is az összművészeti jellege adta, amely a legkülönbözőbb generációkat és érdeklődési köröket is képes volt megszólítani. A látogatók olyan népszerű és elismert alkotók új köteteivel és előadásaival találkozhattak, mint Fábián Janka, Tompa Andrea vagy Szöllősi Mátyás. A színházrajongókat a rendhagyó Dráma a Szalonban elnevezésű színpadi kísérlet, valamint a közkedvelt FLÓDNI gasztroszínház előadása kalauzolta el az irodalom és a társművészetek határvidékére. A könyvstandok forgatagát tematikus kiállítások, kézműves foglalkozások és koncertek színesítették a hétvége folyamán. A gyereksarokban interaktív játékok, Lázár Ervin-emlékvetélkedők és mesés gyermekprogramok segítették a legfiatalabb generációkat abban, hogy közelebb kerüljenek a betűk világához. 

A helyi és az országos sajtó egybehangzó értékelése szerint a megújult vizuális arculattal jelentkező, 25. Győri Könyvszalon bebizonyította, hogy a személyes találkozásoknak, a kézbe vehető könyveknek és a közös kulturális élményeknek még a mai, technológia-vezérelt korban is pótolhatatlan közösségteremtő erejük van.