A közelmúltban jelentette be a dán kormány, hogy eltörli a könyvekre eddig világszinten is kiemelkedően magas, 25 %-os áfát – írta a BBC is. Az intézkedést kísérő sajtóvitában az Euronews, a The Guardian vagy a Brussels Times árnyaltan, sok kérdést fölvetve tárgyalták a döntést, rámutatva, hogy az áfa-mentesség nem csupán egy pénzügyi kedvezmény, hanem tudatos kulturális beruházás is a „olvasási válság” leküzdése érdekében.

A dán döntés ambiciózus lépés: költségvetési áldozattal, adópolitikai eszközökkel kívánják helyreállítani a könyvek társadalmi súlyát. Az OECD legfrissebb, PISA-felméréshez kapcsolódó adatai szerint a 15 éves dán fiatalok több mint negyede nehezen érti meg az egyszerű szövegeket. Ez az arány az elmúlt évtizedben négy százalékponttal romlott. 

A dán kulturális miniszter, Jakob Engel-Schmidt szerint az ÁFA eltörlése évi mintegy 330 millió dán koronás kiesést jelent (kb. 44 millió euró), de szerinte erre az összegre nem költségként kell tekintenünk, hanem egyfajta befektetés gyanánt, olyan összegként, amelyet a kultúrába fektettünk be. A kezdeményezés célja: olcsóbb könyvek, több olvasó, különösen a fiatalok körében. 

A dolog hátteréhez tartozik, hogy a könyvek forgalmi adója tekintetében Dánia jelenleg Európában kiemelkedő helyen van. Míg más északi országok – Norvégia (0 %), Svédország (6 %), Finnország (14 %) – alacsonyabb ÁFÁ-val terhelik meg a könyveket, Dániában mostanáig nem volt mentesség. 

A svédeknél 2001 óta alkalmazott ÁFA-csökkenés valóban növelte az eladásokat, de sajnos kevés új olvasót vonzott, főként már meglévő olvasókat tette boldogabbá. E tapasztalaton okulva a dán kulturális minisztérium a könyvtárak és iskolák együttműködésének erősítését is célba vette, hogy ne pusztán megfizethetővé tegyék a könyveket, de valóban el is juttassák azokat a fiatal közönséghez. Természetesen az is az intézkedéscsomaghoz tartozik, hogy bejelentették: ha az árak nem csökkennek, csak a könyvkiadók profitja nő, újraértékelik a szabályozást. Mindazonáltal a könyvkultúrához kapcsolódó szakmai szervezetek üdvözölték az intézkedést, hiszen, ha ismét népszerűvé válik az olvasás – különösen a fiatalokat megszólító formákban –, abból az ágazat kiemelkedően profitálhat. 

Számunkra pedig üzenetértékű lehet a dán döntés. Azt bizonyítja, hogy nemcsak a szerzői jog, a marketing vagy a digitális jelenlét számít, az államigazgatás is sokat tehet azért, hogy az olvasás presztízskérdéssé és kulturális stratégiai eszközzé, társadalmi befektetéssé váljon.