Tatár György emlékére
Sokoldalú filozófust és tanárt veszített el nemcsak az ELTE Filozófia Intézetének Általános Filozófia Tanszéke és diákjai, de a Közel-Kelet iránt érdeklődő olvasóközönség is.
Nem sokkal 78. születésnapja előtt, augusztus 11-én meghalt Tatár György, aki tudósként főleg Nietzsche filozófiájával, illetve a zsidó vallásfilozófiával foglalkozott. Utóbbi terén kiterjedt figyelme a zsidóság és kereszténység kapcsolatára, a zsidó kabbalisztikára, illetve a vallás történelmi kontextusaira is. Igazán ismertté az egyetemi világon túl az először 2000-ben a Kalligram kiadónál megjelentetett, személyes élményeiből táplálkozó Izrael – Tájkép csata közben című könyve tette. Könnyed stílusa súlyos problémákat volt képes érthetően bemutatni azok számára, akik mind a mai napig sokszor értetlenkedve személik mindazt az eseménysorozatot, ami a mai Izraelben és környezetében zajlott és zajlik. Pontosságra törekedett ebben is, akárcsak a nagy filozófiai viták és Biblia-értelmezések tárgyalásában.
Számomra, aki csak elvétve találkoztam vele elsőre kicsit száraz, zárkózott embernek tűnt, de amikor megszólalt, egycsapásra megváltozott a róla alkotott kép. Egyetérthetek a diákjaival, kollégáival, akik a tudósi erényei felsorolása mellett megemlítik olykor meglepőnek ható laza stílusát. Ha belemélyedt egy fontos filozófiai, vallási, netán politológiai fejtegetésbe, sosem maradhatott el a kezéből a cigaretta. Elnézést kért, de könnyen megbocsájtott neki a hallgatósága, mert igen érdekesen tudott elővezetni minden témát.
Természetesen rosszul esett neki is, amikor életkorára hivatkozva miatt megszüntették teljes oktatói-kutatói statusát az egyetemen, de nem maradt „katedra” nélkül: érdeklődő hallgatóságban nem szenvedett hiányt később sem. Élete utolsó szakaszában egyre többet tartózkodott Svájcban, ahol a felesége dolgozott. Tatár György sem tétlenkedett, mivel Franz Rosenzweig nagy munkájának, A megváltás csillaga című kötetnek a szerkesztését vállalta, és szerencsére még be is fejezhette. A Bíró Dániel fordításában napvilágot látott mű ugyancsak a Kalligram kiadónál, de a pestinél jelent meg 2023-ban. A Maxwell-, Örley- és Scheiber-díjas filozófus maga is sokat fordított. Nietzsche mellett Max Weber, Thomas Münzer, Ferdinand Tönnies, Kerényi Károly, Yosef Hayim Yerushalmi és Jacob Guttmann munkáit ültette át magyarra.
Egypercesek

Jó érzékkel látta meg a tehetséget diákjaiban, ennek jele volt, hogy képes lett volna akár őket a maga helyébe állítani: tudta, hogy sem ő, sem ők nem vallanak szégyent az intellektus terén
Adaptáljunk vagy ne adaptáljunk?
Kézzel írt nagyeposz kulcsversének elemzésére bíztat a kiadó