Egy feminista ikon lett Asztúria hercegnője
Gloria Steinem amerikai feminista ikon, író, újságíró, jogvédő nyerte el idén a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjat.

Kép forrása
A döntőbizottság méltatásában a nőjogi mozgalom motorjának nevezte a 87 éves Gloria Steinemet, akinek hat évtizede tartó szilárd és fáradhatatlan munkája előmozdította az emberiség egyik alapvető értékét, az egyenlőséget.
Gloria Steinem társalapítóként vett részt 1972-ben az első amerikai feminista újságként számontartott Ms. magazin létrehozásában, amelynek 15 éven át szerkesztője is volt. Harcolt az abortusz legalizálásáért, felemelte hangját a nemek közti egyenlőség elismeréséért, aktív szerepet vállalt a halálbüntetés, a nők megcsonkítása és a gyermekbántalmazás elleni küzdelemben.
Könyvei rendre az eladási listák élén szerepeltek, önéletrajzi írásából 2020-ban film készült Julianne Moore főszereplésével.
Több egyetem díszdoktora és számtalan jelentős díj birtokosa, hazájában 1993-ban beválasztották a nemzeti hírességek csarnokába, húsz évvel később Barack Obama az Elnöki Szabadság-érdemrenddel tüntette ki.
Gloria Steinem 16 ország 36 jelölje közül nyerte el az 50 ezer eurós (17,8 millió forint) pénzjutalommal és a világhírű Joan Miró szobrával járó elismerést, amelyet hagyományosan októberben adnak át Oviedóban ünnepélyes keretek között a spanyol királyi család jelenlétében.
A kommunikáció és humán tudományok kategóriájának díjával az elmúlt négy évtizedben kitüntették mások mellett Annie Leibovitz amerikai fotóművészt, a brit tudományos akadémiát, az El País című spanyol napilapot, a CNN hírtelevíziót és Umberto Eco olasz írót.
Az Asztúria hercegnője-díjat minden évben nyolc kategóriában ítélik oda, idén az első kihirdetett győztes Marina Abramovic szerb performanszművész volt, a művészeti kategória győztese.
Ezer bocsánat, de a feministákról nekem mindig Winston Churchill jut eszembe. A később brit miniszterelnököt ugyanis fenemód utálták a nők jogaiért harcoló amazonok. Egyikük meg is állította a politikust és a képébe vágta:
„Ha maga lenne a férjem, mérget tennék a teájába!”
Mire Churchill:
„Ha maga lenne a feleségem, rögvest meginnám azt a teát!”

Kép forrása
A döntőbizottság méltatásában a nőjogi mozgalom motorjának nevezte a 87 éves Gloria Steinemet, akinek hat évtizede tartó szilárd és fáradhatatlan munkája előmozdította az emberiség egyik alapvető értékét, az egyenlőséget.
Gloria Steinem társalapítóként vett részt 1972-ben az első amerikai feminista újságként számontartott Ms. magazin létrehozásában, amelynek 15 éven át szerkesztője is volt. Harcolt az abortusz legalizálásáért, felemelte hangját a nemek közti egyenlőség elismeréséért, aktív szerepet vállalt a halálbüntetés, a nők megcsonkítása és a gyermekbántalmazás elleni küzdelemben.
Könyvei rendre az eladási listák élén szerepeltek, önéletrajzi írásából 2020-ban film készült Julianne Moore főszereplésével.
Több egyetem díszdoktora és számtalan jelentős díj birtokosa, hazájában 1993-ban beválasztották a nemzeti hírességek csarnokába, húsz évvel később Barack Obama az Elnöki Szabadság-érdemrenddel tüntette ki.
Gloria Steinem 16 ország 36 jelölje közül nyerte el az 50 ezer eurós (17,8 millió forint) pénzjutalommal és a világhírű Joan Miró szobrával járó elismerést, amelyet hagyományosan októberben adnak át Oviedóban ünnepélyes keretek között a spanyol királyi család jelenlétében.
A kommunikáció és humán tudományok kategóriájának díjával az elmúlt négy évtizedben kitüntették mások mellett Annie Leibovitz amerikai fotóművészt, a brit tudományos akadémiát, az El País című spanyol napilapot, a CNN hírtelevíziót és Umberto Eco olasz írót.
Az Asztúria hercegnője-díjat minden évben nyolc kategóriában ítélik oda, idén az első kihirdetett győztes Marina Abramovic szerb performanszművész volt, a művészeti kategória győztese.
Ezer bocsánat, de a feministákról nekem mindig Winston Churchill jut eszembe. A később brit miniszterelnököt ugyanis fenemód utálták a nők jogaiért harcoló amazonok. Egyikük meg is állította a politikust és a képébe vágta:
„Ha maga lenne a férjem, mérget tennék a teájába!”
Mire Churchill:
„Ha maga lenne a feleségem, rögvest meginnám azt a teát!”
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig