Egy barátom a minap mondott egy remek érvet a vakcinaszkeptikusoknak, miszerint ha afrikai országba utazunk, akkor nem is egy oltást kell magunkhoz venni, hogy átléphessük az adott ország határát, és akkor senki sem kételkedik a vakcina fontosságában. Nos, a járvány, a vakcina még egy ideig téma lesz, és Mark Honigsbaum író, újságíró valahol nagyon is logikusan ad választ A világjárványok száz esztendeje című könyvével az elmúlt év alatt felgyülemlett kérdések egy jelentős részére.

Kép forrása

A világjárványok száz esztendeje című könyv megjelenését talán sürgették, ösztönözték olyan könyvpiaci trendek, melyek a korábbi időszakból származó, hasonló témájú kötetek iránt kereslet látványos növekedéséről szóltak, élükön Albert Camus Pestis vagy Márquez Szerelem kolera idején regényekkel. De bizonyára fogytak a szakmai kiadványok is. 
A világjárványok száz esztendeje a megjelenést követően azonnal nagy sikert aratott orvos- és könyvszakmai körökben, de természetesen az olvasóközönség sem rejtette véka alá, hogy a szerző ezen munkája „élénk, hátborzongató és mesteri, a kiváló kórtörténetet ötvözi az egyes járványesemények világméretű reakcióinak élénk portréival.” A spanyolnáthától a Covid-19 járványig tartó pandémia történelem remek összefoglalás maguknak a különféle fertőző nyavalyáknak, azok leírásának, tüneteinek, társadalomformáló erejüknek, közgazdasági, népegészségügyi hatásainak. 
A könyvben természetesen a vírusok mellett főszerepet játsszák az ellenszerek és módszerek, illetve azok ötletgazdái is. Tüdőpestis, tífusz, papagájkór, AIDS-, SARS-, Ebola- és koronavírus, csak, hogy néhányat említsünk az alapos munkát végző író által száz év járványkorszakot bemutató, különleges könyvéből. 
Tudománnyal felturbózott tényfeltárás, oknyomozással spékelt orvostörténet jár kéz a kézben Mark Honigsbaum kötetében, szerencsés esetben számunkra, csupán tanulságul.