Újra Debrecenben a különleges biblia
Újra a Debreceni Református Kollégium Múzeumában látható az a 16. századi biblia, amelyet 2017-ben, a reformáció ötszázadik évfordulójára adott kölcsön a kollégium nagykönyvtára a genfi Nemzetközi Reformáció Múzeumnak.

Kép forrása
A héber nyelven írt Szentírást a héten adta vissza a genfi múzeum igazgatója. Gabriel de Montmollin köszönetet mondott azért, hogy fél évig kiállíthatták „az egyik legfontosabb könyvet, amely a 16. századból származik”.
A bibliát a kor legjelentősebb nyomdásza, Robert Estienne készítette párizsi nyomdájában. A Szentírást jegyzeteivel, kommentárjaival ellátta a genfi diák és debreceni prédikátor, Szikszai Hellopoeus Bálint, aki közvetlen kapcsolatban állt Théodore de Béze svájci teológussal, Kálvin János genfi szolgálatának folytatójával.
Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke úgy vélekedett, hogy a 16. századi biblia a magyar reformáció jelentőségét mutatta meg Genfben, a Szentírás egyszerre utal a reformáció magyarországi elterjedésére és a magyar-genfi kapcsolatokra. A biblia kölcsönadása az első lépése volt két olyan múzeum találkozásának, amelyek az európai reformáció számára meghatározó emlékeket őriznek – tette hozzá.
A két város, Genf és Debrecen között évszázadok óta élő kapcsolat van, nem véletlenül nevezik Debrecent többek között a „magyar Genfnek” is – fogalmazott, hozzátéve, hogy megállapodás született a két intézmény közötti további együttműködésről, kiállításai tárgyak cseréjéről.
Gáborjáni Szabó Botond, a Debreceni Református Kollégium gyűjteményi igazgatója elmondta: a 16. századi biblia tulajdonképpen civil kezdeményezés eredményeként jutott el Genfbe, az ott élő magyarok hiányolták a reformáció közép-európai jelenlétét a Nemzetközi Reformáció Múzeumában. A Nemzetközi Reformáció Múzeumának évente egyébként huszonötezer látogatója van, közülük mintegy háromszáz a magyar vendég.
A további együttműködésről szólva kifejtette: a két múzeum közösen készíti el Méliusz Juhász Péter egyetlen példányban meglévő egyik latin nyelvű munkájának magyarra fordított fakszimile kiadását, amelyet egy genfi és debreceni kutató tanulmánya egészít majd ki.

Kép forrása
A héber nyelven írt Szentírást a héten adta vissza a genfi múzeum igazgatója. Gabriel de Montmollin köszönetet mondott azért, hogy fél évig kiállíthatták „az egyik legfontosabb könyvet, amely a 16. századból származik”.
A bibliát a kor legjelentősebb nyomdásza, Robert Estienne készítette párizsi nyomdájában. A Szentírást jegyzeteivel, kommentárjaival ellátta a genfi diák és debreceni prédikátor, Szikszai Hellopoeus Bálint, aki közvetlen kapcsolatban állt Théodore de Béze svájci teológussal, Kálvin János genfi szolgálatának folytatójával.
Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke úgy vélekedett, hogy a 16. századi biblia a magyar reformáció jelentőségét mutatta meg Genfben, a Szentírás egyszerre utal a reformáció magyarországi elterjedésére és a magyar-genfi kapcsolatokra. A biblia kölcsönadása az első lépése volt két olyan múzeum találkozásának, amelyek az európai reformáció számára meghatározó emlékeket őriznek – tette hozzá.
A két város, Genf és Debrecen között évszázadok óta élő kapcsolat van, nem véletlenül nevezik Debrecent többek között a „magyar Genfnek” is – fogalmazott, hozzátéve, hogy megállapodás született a két intézmény közötti további együttműködésről, kiállításai tárgyak cseréjéről.
Gáborjáni Szabó Botond, a Debreceni Református Kollégium gyűjteményi igazgatója elmondta: a 16. századi biblia tulajdonképpen civil kezdeményezés eredményeként jutott el Genfbe, az ott élő magyarok hiányolták a reformáció közép-európai jelenlétét a Nemzetközi Reformáció Múzeumában. A Nemzetközi Reformáció Múzeumának évente egyébként huszonötezer látogatója van, közülük mintegy háromszáz a magyar vendég.
A további együttműködésről szólva kifejtette: a két múzeum közösen készíti el Méliusz Juhász Péter egyetlen példányban meglévő egyik latin nyelvű munkájának magyarra fordított fakszimile kiadását, amelyet egy genfi és debreceni kutató tanulmánya egészít majd ki.
Egypercesek

Olvasni jó, és hallgatni is!
Hiánypótló gyerekirodalmi műsor indul a radiocafén
Könyvtolvajok Hollandiában
Grúz bűnszervezet lopja az európai könyvtárak értékes könyveit
Felbecsülhetetlen kincsre bukkantak
A könyvtár nem is tudta, milyen érték lapul a tárolóban