Egy megismételhetetlen prófétai előadás

Babits Mihály legendás prófétai művét, a Jónás könyve című „polgári felelősségvállalásról szóló önvallomás”-át, a költő születésének 2013-as százharmincadik évfordulóján, illetve halálának 2016-os hetvenötödik évfordulója alkalmából is sokat idézték a megemlékezők. Ezúttal az Evangélikus Missziói Központ kiadásában megjelent, ritka és páratlan belső szépségű hangoskönyv változatra hívjuk fel olvasóink figyelmét.

Kép forrása

Érdekes, hogy rendkívül gazdag életút felidézése okán fellapozott internetes lexikonban nem található meg Bánffy György színész pályafutásának azon pontja, amikor alapító tagja lett az Evangéliumi Színháznak. Az 1990-ben alakult művészeti műhely és alkotóközösség nevéből adódóan biblikus tematika szerint kínálta repertoárját a közönségnek. Ebbe, illett bele Babits Mihály Jónás könyve című versműve, melyet Bánffy megismételhetetlen interpretálása idézte fel a Nyugat nagy alakjának utolsó nagy művében inzertált súlyos gondolatait. A protestáns igényből született társulat tagjaként megszólaltatott Jónás könyvében Bánffy, a monodrámák katartikus jellegét ötvözi az elbeszélő költemények regékhez, legendákhoz illő teljességével. A megrázó erejű, mind színészi alkotásában és a késői koroknak is élő, aktuális kérdéseket feszegető mondanivalójával bíró művet mintha Babits Bánffyra írta volna. A legendás színész 1956-os forradalmi szerepvállalása miatt elszenvedett kiszorítottsága okán újra és újra be kellett, hogy térjen a magyar művészeti és közélet Ninivéjébe, hogy ott tisztaságot, igazságot, Istentől kapott kegyelmet hirdessen életével, művészeti tevékenységével, teremtőjéből táplálkozó hite megvallásával. A Jónás könyvét alapvetően a fasiszta hatalomrajutás elleni polgári felelősség felébresztése témájában szokták értelmezni. Bánffy György tolmácsolásában, immár a 21. század első éveiben az alapvető társadalmi és erkölcsi problémáinak epicentrumáról szól hozzánk a prófétai intést tartalmazó költemény. Az öt tételből álló műben nemcsak a mindenkori írástudók, a polgári értelmiség felelőssége, de minden ember istenhez való személyes kapcsolata rendezésének igénye is felmerül.