Mondhatni régóta várt könyv, Lezsák Sándor Attila fia, Csaba királyfi, az alkotó az 1983-as Békebeli Éjszaka, a 1988-as Fekete felhő, teafű, a 2015-ös Társai elmentek Megváltót nézni, és a 2016-os Színitanoda kötete után most egy romantikus népszínművel jelentkezett. A könyv előzménye legalább olyan érdekes és misztikus, mint maga a téma. 

Kép forrása

Az Attila fia, Csaba királyfi című kötetről Lezsák Sándor, egy az MTI-nek adott interjújában többek között így beszélt: „Több mint két évtizede készülök arra, hogy Csaba királyfit közel négyezer kis rövid jegyzetemből, könyvekből, tanulmányokból kimásolt idézetek alapján megpróbáljam életre kelteni. Az elmúlt év decemberében a jegyzetek többségét azonban elégettem és január végéig kézzel megírtam a bennem élő történetet: Csaba királyfi a római birodalom bukása után két esztendővel, 478-ban visszatér a Kárpát-medencébe.” 
A mai ember sokszor találkozhat Csaba királyfival, feltéve, hogy olyan kultúrkörben mozog, ahol gyakorta éneklik a székely himnuszt. Valahol pont ez a huszadik században keletkezett dal a Csaba királyfiról szóló legendák, történetek lényegének a zanzája. Lezsák Sándor tehát nem a történeti, történelmi hűség nyomvonalán kívánta újraértelmezni a Csaba királyfi köré álmodott legendáriumot. A tizenkét jelenésből álló romantikus népszínműben Csaba királyfi eredet- és vándorlástörténete bontakozik ki, mely régi országa, Korezmia elhagyása után a Vereckei-hágón túli szép tájon folytatódik. A színmű során kiderül, hogy – legalábbis a szerző fantáziája szerint – milyen kalandok és tapasztalások mentén ismerte meg Attila, fia a Kárpát-medencében lévő népeket, köztük a magyarokat, székelyeket. Ez utóbbiak eredetük, származásuk, identitásuk egyik magvának tartják Csaba alakját, s a gyönyörű mondavilág-sorozat, mely róla szól, e könyvben is azzal koronáztatik meg, hogy a maroknyi csapattal küzdő királyfi a mennyei hazából is visszatér, amikor meg kell menteni a székelységet. Lezsák könyve nem tudományos szinten, de a téma magasztosságához hűen járul hozzá a Csaba királyfi mondavilágához, a modern költőiség és az ősi magyar hitvilág mezsgyetalálkozásának megfelelően.