Bányatelepek, bokortanyák realizmusa
Antal Balázs Le című novellagyűjteménye az elmúlt másfél évtized terméséről ad számot. A kötet a Hartus Condusus-sorozatban jelent meg a Fiatal Írók Szövetségének bábáskodása mellett. Aki már látott klasszikus Tarr Béla filmet, az tudja miről szólnak Antal Balázs darabjai – ahogy a kiadói ajánlóban is olvassuk – vagyis: a kisemberekről, illetve azok kisvilágáról, a magyar vidék, a bányatelepek, a falvak és a világvégi bokortanyák mélyén.

Kép forrása
Az 1977-es születésű, erdélyi Antal Balázs nem csak a próza, de a líra, sőt a kritika területén is alkot. Tavaly kapta meg a Kemény Zsigmond Irodalmi Díjat. Elismerésével szélesebbre nyílt a róla szóló információkat rejtő ablak, így a Kárpát-medencében élők számára is kiderült, hogy Antal Balázs a Műút folyóirat főszerkesztője, a Nyíregyházi Főiskola Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének oktatója, aki a huszadik század második fele erdélyi irodalmának, illetve a magyar sci-fi nagy szakértője. A 88. Ünnepi Könyvhétre megjelent Le című kötetében az elmúlt másfél évtizedben termett novelláit válogatta, s valahol nagyon is a korábbi, 2003-ban megjelent Öreg című, ugyancsak novellafűzérnek folytatása. A kötetben megjelenő ábrázolás nem a vidék hangja, nem a kisemberek hangja, nem a lepukkant, egyszerű életek visszhangja, hanem azok közvetlen, érzelmektől talán mentesebb, de neorealista módon, vagy ha úgy tetszik, hardcore stílusban fogant és megszólaltatott benső világának összehangzása.

Kép forrása
Az 1977-es születésű, erdélyi Antal Balázs nem csak a próza, de a líra, sőt a kritika területén is alkot. Tavaly kapta meg a Kemény Zsigmond Irodalmi Díjat. Elismerésével szélesebbre nyílt a róla szóló információkat rejtő ablak, így a Kárpát-medencében élők számára is kiderült, hogy Antal Balázs a Műút folyóirat főszerkesztője, a Nyíregyházi Főiskola Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének oktatója, aki a huszadik század második fele erdélyi irodalmának, illetve a magyar sci-fi nagy szakértője. A 88. Ünnepi Könyvhétre megjelent Le című kötetében az elmúlt másfél évtizedben termett novelláit válogatta, s valahol nagyon is a korábbi, 2003-ban megjelent Öreg című, ugyancsak novellafűzérnek folytatása. A kötetben megjelenő ábrázolás nem a vidék hangja, nem a kisemberek hangja, nem a lepukkant, egyszerű életek visszhangja, hanem azok közvetlen, érzelmektől talán mentesebb, de neorealista módon, vagy ha úgy tetszik, hardcore stílusban fogant és megszólaltatott benső világának összehangzása.
Egypercesek

Olvasni jó, és hallgatni is!
Hiánypótló gyerekirodalmi műsor indul a radiocafén
Könyvtolvajok Hollandiában
Grúz bűnszervezet lopja az európai könyvtárak értékes könyveit
Felbecsülhetetlen kincsre bukkantak
A könyvtár nem is tudta, milyen érték lapul a tárolóban