Tilos a Mester és a Margarita
Összesen nyolcvannégy, Oroszországban készített mozifilm vetítését és forgalmazását tiltották meg Ukrajnában – így döntött a kijevi kulturális minisztérium. A listára felkerült egyebek között a Mihail Bulgakov orosz író Mester és Margarita című regénye alapján készült többrészes film is, amire a minisztérium nem adott egyelőre magyarázatot.

A sztálini rezsimmel szembehelyezkedő író ugyanis élete jelentős részét Kijevben élte le, a film alapjául szolgáló regényében pedig nyíltan kigúnyolta a szovjet rendszert értelmetlensége és igazságtalansága miatt.
A Mester és Margarita nemcsak a 20. századi orosz, hanem egyben az egyetemes irodalom egyik csúcsa; sokrétegű és megjelenése óta sokféleképpen értelmezett alkotás, amelyben sok műfaj és stílus keveredik, s ennek ellenére mégis többé-kevésbé egységes egészet alkot. A cselekmény alapvetően három, összevissza bogozódó szálon fut; az első a Moszkvába érkezett, magát általában fekete mágusnak nevező Woland professzor – aki nem más, mint maga a Sátán – és kíséretének cselekedeteiről szól; a második a Pilátus–Jézus történetének egyéni értelmezésű feldolgozása, önálló betétregénynek is tekinthető; míg a harmadik szál egy szerelmi történet, amely a Pilátus igaz történetét megíró rejtélyes író, a Mester, és szerelme, Margarita Nyikolajevna kalandjait beszéli el. A cselekmény is ennek megfelelően három szinten zajlik: a betétregény, a moszkvai valóság és a fekete-mágia időn és halálon túli valóságában.
Tiltólistára került még Arkagyij és Borisz Sztrugackij tudományos-fantasztikus regénye, a Lakott sziget alapján készült film. A Sztrugackij-fivérek 1969-ben írt scifije annak idején a Szovjetunióban csak cenzúrázva jelenhetett meg. Borisz Sztrugackij a kilencvenes évek elején írta vissza a regénybe a kicenzúrázott részeket, és a könyvet 2008-ban filmesítették meg Fjodor Bondarcsuk rendezésében Oroszországban. Betiltották Ukrajnában az 1980-ban elhunyt világhírű szabadgondolkodású színész, énekes és költő, Vlagyirmir Viszockij életéről szóló Köszönöm, hogy élek című filmet is.
A feketelistára tett filmek nem mutathatók be az ukrán tévécsatornákon, tilos nyilvános vetítésük és videotékákban való forgalmazások. Kijev részben ezekkel a szankciókkal válaszol arra, hogy 2014-ben Oroszország önkényesen elcsatolta a Krím félszigetet, és fegyveres konfliktust robbantott ki a Donyec-medencében.

A sztálini rezsimmel szembehelyezkedő író ugyanis élete jelentős részét Kijevben élte le, a film alapjául szolgáló regényében pedig nyíltan kigúnyolta a szovjet rendszert értelmetlensége és igazságtalansága miatt.
A Mester és Margarita nemcsak a 20. századi orosz, hanem egyben az egyetemes irodalom egyik csúcsa; sokrétegű és megjelenése óta sokféleképpen értelmezett alkotás, amelyben sok műfaj és stílus keveredik, s ennek ellenére mégis többé-kevésbé egységes egészet alkot. A cselekmény alapvetően három, összevissza bogozódó szálon fut; az első a Moszkvába érkezett, magát általában fekete mágusnak nevező Woland professzor – aki nem más, mint maga a Sátán – és kíséretének cselekedeteiről szól; a második a Pilátus–Jézus történetének egyéni értelmezésű feldolgozása, önálló betétregénynek is tekinthető; míg a harmadik szál egy szerelmi történet, amely a Pilátus igaz történetét megíró rejtélyes író, a Mester, és szerelme, Margarita Nyikolajevna kalandjait beszéli el. A cselekmény is ennek megfelelően három szinten zajlik: a betétregény, a moszkvai valóság és a fekete-mágia időn és halálon túli valóságában.
Tiltólistára került még Arkagyij és Borisz Sztrugackij tudományos-fantasztikus regénye, a Lakott sziget alapján készült film. A Sztrugackij-fivérek 1969-ben írt scifije annak idején a Szovjetunióban csak cenzúrázva jelenhetett meg. Borisz Sztrugackij a kilencvenes évek elején írta vissza a regénybe a kicenzúrázott részeket, és a könyvet 2008-ban filmesítették meg Fjodor Bondarcsuk rendezésében Oroszországban. Betiltották Ukrajnában az 1980-ban elhunyt világhírű szabadgondolkodású színész, énekes és költő, Vlagyirmir Viszockij életéről szóló Köszönöm, hogy élek című filmet is.
A feketelistára tett filmek nem mutathatók be az ukrán tévécsatornákon, tilos nyilvános vetítésük és videotékákban való forgalmazások. Kijev részben ezekkel a szankciókkal válaszol arra, hogy 2014-ben Oroszország önkényesen elcsatolta a Krím félszigetet, és fegyveres konfliktust robbantott ki a Donyec-medencében.
Egypercesek

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben
Szabadon elérhetőek a Jókaihoz kapcsolódó műtárgyak
Könyvtári rendszerünk lelke
A hírekkel ellentétben az olvasás, a könyv egyáltalán nincs válságban ma Magyarországon
Boncasztalon a Hail Mary küldetés
Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióig