Megjelent Király Ibolya Emlék-repeszek című könyve testvéréről, Király Károly erdélyi politikusról. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a könyvbemutatón úgy vélekedett, hogy a kötet segít megérteni, hogyan működött a Ceausescu-rendszer, ez a ma már elképzelhetetlen világ. Segít megérteni azt, „hogy mivel éltünk együtt, és min próbáltunk változtatni”.

Lezsák Sándor elmondta, hogy Király nagycsaládból származott, fiatalkorában hatással voltak rá a baloldali eszmék. 1968-ban a Kovászna megyei párbizottság első titkára lett. Egyre feljebb került, de a „magyarság helyét keresve” a Ceausescu-rendszerben, „egyszer csak rádöbbent, hogy cserbenhagyták”. Ekkor, 1972-ben fordult szembe pártjával, és haragította magára a román pártvezetést. Ettől kezdve folyamatosan atrocitások érték, sőt, Ceausescu meg is ölette volna, ha a pártvezetés nem tart a nyugati sajtótól.
Király 1930-ban született Mezőségen, tizennyolc éves korától a háborút követő ínséges időkben elkötelezte magát a romániai kommunista ifjúsági mozgalom mellett. 1968 és 1972 között az újonnan létrehozott Kovászna megyei párbizottság első titkára, megyei néptanács elnöke. 1972-ben lemondott minden magas állami és pártfunkciójáról. 1978 és 1990 között a Marosvásárhelyi Medgyesfalvi Konzervgyár igazgatója, ez idő alatt több tiltakozó beadványt írt, az utolsót 1987-ben Ceausescunak címezve.
1989 december végétől 1990 májusáig a Marosvásárhelyi Megmentési Front elnöke, 1990 májusától a Román Szenátus alelnöke. Még ebben az évben megalakította a Nemzeti Kisebbségi és Etnikai Szövetségek Ligáját.
1991-ben a román parlament ötszáztizennégy tagja közül egyedüliként nem vett részt az új alkotmány megszavazásán, annak kisebbségellenes passzusa miatt, amiért megfosztották szenátori mandátumától. 1993-ban alapította a Székely Faluért Alapítványt, mezőgazdasági gépekkel támogatta a székely falvakat, és több mint félmilliárd lejjel segítette az egyházakat, civil, politikai és ifjúsági szervezeteket, nagycsaládokat, időseket.
Bíró Zoltán, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet főigazgatója hangsúlyozta, hogy nem Király Károly az egyetlen, de biztosan a nagyon kevesek közül való, akik hatalmas elszántsággal képesek voltak ekkora fordulatra: Ceausescu köreiből egyszer csak szembefordulni a rendszerrel. Hozzátette: nem egyszerűen politikai szembenállás miatt, hanem egy nemzet, a magyarság érdekében tette ezt.
Biró szerint a kötet műfaja nehezen meghatározó, hiszen egyszerre tanulmány, memoár és dokumentumok gyűjteménye. Király Ibolya úgy fogalmazott: azoknak az „egyszerű, névtelen embereknek” ajánlja könyvét, akik abban a korban is kiálltak fivére mellett, „amikor az abszurd volt a normális”.