Ha a politika hallgatott volna az egyház tanítására, talán elkerülhetők lettek volna mind a nácizmus, mind a bolsevizmus borzalmai – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatairól szóló konferenciakötet megjelenésének kapcsán.

A katolikus egyház nem kizárólag a tanításával mutatott irányt, hanem aktívan mentette is az embereket a náci és a bolsevik időkben. A miniszterelnök-helyettes Angelo Rotta apostoli nuncius szerepét méltatta, aki „sok zsidó honfitársunkat megmentette”, a nácizmus bukása után, a bolsevizmus idején mégis fasisztaként ítélték el és kiutasították az országból. Személye és sorsa mutatja a nácizmus és a bolsevizmus lényegi hasonlóságát, és azt a tanulságot, hogy az istentelen rendszer mindig embertelen, az embertelen rendszer pedig mindig istentelen is egyben.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szerint az Apostoli Szentszék az egész katolikus egyházat képviseli, így Magyarország kapcsolata a Szentszékkel a „saját valóságunkkal, saját kultúránkkal és életünkkel való kapcsolat is”.
A bíboros elmondta, hogy Magyarországnak mindig volt kapcsolata a Szentszékkel, még ha nem is mindig közvetlen diplomáciai kapcsolat. Magyarország számára ez a kapcsolat nagyon értékes, és fontossága mutatja azt is, hogy hogyan szeretne Magyarország az európai népek családjában helyet foglalni. Erdő Péter szerint a kereszténység olyan közös eleme az európai népek kultúrájának, amely lehetővé teszi, hogy minden nép megtartsa saját azonosságát, ugyanakkor az azonos értékek mentén közös cselekvésre is képessé teszi őket.
Alberto Bottari de Castello, apostoli nuncius úgy fogalmazott, a most megjelent kötet „közös értékeinkhez való szeretetteljes ragaszkodásunk jele”.
A Magyarország és a Szentszék 1920 és 2015 között diplomáciai kapcsolatait bemutató kötet a 2015 áprilisában a Parlamentben és 2015 júniusában a Római Magyar Akadémián tartott konferenciák szerkesztett anyaga. A kötet első részében a budapesti konferencián elhangzott köszöntő beszédek és előadások szerepelnek. A könyv törzsanyagát a budapesti nunciatúra két világháború közötti történetével foglalkozó tanulmányok teszik ki. A kötet harmadik része a diplomáciai kapcsolatok 1990. évi helyreállítását és az elmúlt huszonöt év kapcsolattörténetének kiemelkedő eseményeit tárgyalja.