Nem York és Hawaii ajánlatát maga mögé utasítva Chicago nyerte el a lehetőséget, hogy felépítse Barack Obama elnöki könyvtárát. A Fehér Ház jelenlegi lakójának alapítványa a Chicagói Egyetem ajánlatát fogadta el. Obama itt jogot oktatott, miközben a „szeles városban” élt, majd a szövetségi szenátusban is képviselte Illinois államot.

A rivális ajánlatokat annak alapján nyújtották be, hogy az elnök Hawaiin nőtt fel és hogy a New York-i Columbia Egyetemen szerezte meg első diplomáját. Ugyancsak sikertelenül pályázott a szintén Chicagóban működő állami Illinois-i Egyetem is.
Márciusban Chicago város tanácsa, hogy maga felé billentse a mérleg nyelvét, egyhangúlag megszavazta, hogy két, az Obama család otthonához közeli parkban is telket biztosít erre a célra, amelyek egyikét a Chicagói Egyetem rendelkezésére bocsátja, ha megnyeri a pályázatot.
Az Egyesült Államok 44. elnöke 2017-ben távozik majd hivatalából. Támogatói tavaly hozták létre az alapítványt, amelynek feladata a később a szövetségi állam kezelésébe kerülő, a tervek szerint 2020-ban megnyíló könyvtár megépítésének felügyelete.
Az Egyesült Államok jelenleg tizenhárom elnöki könyvtárból álló hálózata a Nemzeti Levéltári és Nyilvántartási Igazgatóság (NARA) égisze alatt működik. A 31. elnök, Herbert Hoover óta ezekben őrzik az egyes vezetők kormányzását dokumentáló iratokat, felvételeket, gyűjteményeket, művészeti alkotásokat és egyéb történelmi anyagokat. A NATO-csatlakozási okmányokat például – a többi tagállam mellett Magyarországét is – a Truman emlékének szentelt könyvtárban helyezték letétbe a Missouri állambeli Independence-ben. Némelyik könyvtár közéleti vagy tudományos tevékenységet is folytat.
Nem a NARA felügyelete alá tartoznak ugyan, de alapítottak könyvtárakat több előző elnök, így William McKinley, Rutherford Hayes, Calvin Coolidge, Abraham Lincoln és Woodrow Wilson tiszteletére is, amelyeket egy-egy magánalapítvány, történelmi társaság vagy amerikai tagállam gondoz.