A jövő könyvtára
Margaret Atwood is a száz híres író között lesz, akiknek egy-egy műve bekerül a tervezett „Jövő könyvtárába", amelyet Oslóban hoznak létre.
A Future Library-projektet a skót Katie Paterson találta ki. A tervek szerint évente egy kéziratot kérnek a könyvtár számára válogatott íróktól egészen 2114-ig. A könyvtári terv fontos része, hogy a későbbi nyomtatáshoz használt papírt abból az ezer fából nyerik, amelyeket a projekt miatt ültettek el tavaly Oslo mellett – írta a BBC News.
A Booker-díjas Margaret Atwood elmondta: nagyon megtisztelőnek tartja, amiért része lehet a vállalkozásnak. „Ez a projekt legalább hisz abban, hogy az emberi faj még száz év múlva is élni fog” – jelentette ki az írónő.
A Future Library Trust, amely vezető kiadókból és szerkesztőkből áll, minden évben meghív egy írót, hogy egy új, még kiadatlan és közönség elé nem került kéziratával járuljon hozzá a könyvtár gyűjteményéhez. A bekért művek lezárt dobozokba kerülnek. Atwood könyvét az író életében így már nem olvashatja el a közönség.
A kéziratokat egy különleges tervezésű teremben őrzik majd az oslói új Deichman Könyvtárban. A norvég város lehetővé tette, hogy Nordmarka mellett ezer fából álló erdőt telepítsenek. Ezt fogják kivágni, hogy papírt készítsenek, amelyre a könyvkollekciót száz év múlva ki lehet nyomtatni.
Mint Paterson elmondta, nagy álma volt, hogy Margaret Atwood is írjon a Future Library számára. „Szeretném tudni, hogy miről ír, de sohasem fogom megtudni. Ha a jövőről ír a jövőnek, kíváncsi vagyok rá, ezek a jövők mennyire illenek egymáshoz. Vajon valóra válik-e, amit ír?”
A Future Library-projektet a skót Katie Paterson találta ki. A tervek szerint évente egy kéziratot kérnek a könyvtár számára válogatott íróktól egészen 2114-ig. A könyvtári terv fontos része, hogy a későbbi nyomtatáshoz használt papírt abból az ezer fából nyerik, amelyeket a projekt miatt ültettek el tavaly Oslo mellett – írta a BBC News.
A Booker-díjas Margaret Atwood elmondta: nagyon megtisztelőnek tartja, amiért része lehet a vállalkozásnak. „Ez a projekt legalább hisz abban, hogy az emberi faj még száz év múlva is élni fog” – jelentette ki az írónő.
A Future Library Trust, amely vezető kiadókból és szerkesztőkből áll, minden évben meghív egy írót, hogy egy új, még kiadatlan és közönség elé nem került kéziratával járuljon hozzá a könyvtár gyűjteményéhez. A bekért művek lezárt dobozokba kerülnek. Atwood könyvét az író életében így már nem olvashatja el a közönség.
A kéziratokat egy különleges tervezésű teremben őrzik majd az oslói új Deichman Könyvtárban. A norvég város lehetővé tette, hogy Nordmarka mellett ezer fából álló erdőt telepítsenek. Ezt fogják kivágni, hogy papírt készítsenek, amelyre a könyvkollekciót száz év múlva ki lehet nyomtatni.
Mint Paterson elmondta, nagy álma volt, hogy Margaret Atwood is írjon a Future Library számára. „Szeretném tudni, hogy miről ír, de sohasem fogom megtudni. Ha a jövőről ír a jövőnek, kíváncsi vagyok rá, ezek a jövők mennyire illenek egymáshoz. Vajon valóra válik-e, amit ír?”
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból