Új Potter-sztorit írt Rowling

Hiába állította azt az írónő, hogy krimisorozatának hőse, Cormoran Strike ma már fontosabb számára, mint a varászsló-tanonc, Rowling a jelek szerint nem tud és talán nem is akar elszakadni Harry Potter világától. Ez alkalommal egy újabb Harry Potter-történettel állt elő, bár a most közreadott írás inkább a legkeményebb rajongók kedvéért születhetett.

Mellékszereplő a központban

Új sztorijában – amelyet a Pottermore.com oldalon publikált – egyik kedvenc, bár kevésbé ismert karakterének életrajzát állította össze. Celestina Maggica (az angol eredetiben Celestina Warbeck) nevű énekes boszorkány már korán feltűnik a Potter-univerzumban, pontosabban a Reggeli Próféta című újságban.
Bár Celestina a hét kötetes a Potter-sorozatban soha nem játszott központi szerepet, Rowling mégis nagyon kedvelte a karaktert, mert Shirley Bassey énekesnő, a szerző egyik kedvenc előadója inspirálta. A mellékszereplő nevét pedig az írónő egy közeli barátja adta, akivel Rowling az Amnesty Internationalnél dolgozott együtt.
Mindent egybevetve az írónő fantáziájában Celestina egy elbűvölő boszorkány, nem csoda hát, ha a most megjelent fiktív életrajz is így mutatja be.

Boszorkányos énekes
A rövid életrajz szerint Celestina Maggica (Warbeck) augusztus 18-án született, varázsló apától és mugli anyától. Természetesen Roxfortban, s magától értetődően a Griffendél házban végezte iskoláit. Varázspálcája vörösfenyőből és főnix tollból készült, tíz és fél hüvelyk hosszú, hajlékony vessző.
A bájos boszorkány azzal a különleges képességgel rendelkezik, hogy bármikor képes a tánckarból elővarázsolni a legbonyolultabb táncokat is.
Hobbija a mesés stílusú utazás, illetve egyszerűen az, hogy nyolc lakásának egyikében lazulgat.
Celestina Maggicáról, azaz Warbeckről az életrajz elmondja, hogy nemzetközileg elismert sztárénekes, akit „énekes boszorkány” néven emlegetnek rajongói. Apja, a kisebb funkcionáriusvolt a mugli-összekötő hivatalnál, itt találkozott édesanyjával, a sikertelen színésznővel, amikor a hölgyet megtámadta egy színpadi függönynek álcázott húsevő és nagyon veszélyes, agresszív és erőszakos mágikus teremtmény.
Celestina rendkívüli hangja már korán nyilvánvalóvá lett, s ezért komoly csalódással vette tudomásul, hogy a varázslók világában nincs színi tanoda.
Mrs. Warbeck vonakodva ugyan, de beleegyezett, hogy lánya beiratkozzon a Roxfortba, de később folyamatosan levelekkel bombázta az almamatert, hogy legalább egy színjátszó kört, vagy egy kórust hozzon létre a Roxfort, ahol lánya tehetsége érvényesülhet.
Celestina végül természetesen befutott énekesnővé lett, fellépései olyan kedveltekké váltak, hogy a jegyüzérek mérhetetlenül magas árakon kínálják az utolsó belépőket előadásaira. (Mellesleg ez a tény az oka annak, hogy Molly Weasley is még sohasem láttam kedvenc énekesnőjét élőben.)
Mint afféle híresség, természetesen Celestina is részese a varázslóvilág közéletének. Több jó ügy mellett is kiállt, így például pénzt gyűjtött a St Mungo Kórház javára, és előadásába hallható a legrégebbi, 1163-ban alapított kviddics-csapat himnusza. Még politikai csatározásokba is belekeveredett, amikor szót emelt a Mágiaügyi Minisztérium tervezete ellen, amely szabályozni akarta, hogy varázsló közösség hogyan ünnepelje meg a Halloweent.
Magánéletéről számos pletykát közölt a Reggeli Próféta, így például azt, hogy első házassága egy táncossal csupán egy évig tartott, második házasságából – menedzseréhez ment hozzá – azonban fia született.
Végezetül még talán azt is érdemes elmondani Celestináról, hogy dalai főleg az idősebb korosztály körében népszerűek, és hogy az „Elloptad az üstömet, de a szívemet nem fogod" című dala világszerte nagy sikert aratott.

Folytatás is meg nem is
A kimerítő boszorkányéletrajzot böngészgetve, egyre erősebb az olvasó meggyőződése: Rowling minden fogadkozása ellenére sem tud szabadulni a Potter-sztoritól.
Különösen akkor válik erőssé ez az érzés, ha eszünkbe jut, hogy az írónő júniusban már publikált egy rövid történetet a Pottermore oldalán, néhány hete pedig Dumbledore nevében írt egy levelet egy brutális támadás kamaszkorú túlélőjének. A Celestina-életrajz tehát rövid időn belül a harmadik kibővítése az amúgy is hatalmas Potter-univerzumnak, s nagyon valószínű, hogy nem is az utolsó.

A rajongók mindenesetre remélik, hogy minden efféle írás közelebb visz egy újabb Potter-kötethez, miközben persze maga Rowling és a kiadó továbbra is mereven elzárkózik a folytatás lehetősége elől.