Adva van egy zsírúj tudományág, a hálózatelmélet, mely idestova hatéves konkrét múltra tekint vissza. És bár egy ilyen fiatal ismeretanyag – úgy hinnénk – nem túl sok mindenre alap, a (természetesen ugyancsak) magyarok által életre hívott okosság, máris nagyon komolyan vesznek politikusok, közgazdászok, egészségügyi szakemberek, hogy a tudomány más ágaiban dolgozókról, az internet világában élőkről már ne is beszéljünk. 

Kép forrása

Erősen kapcsolt csomópontok
Barabási Albert-László fizikus nem első könyvét publikálja hálózatelmélet témában, korábban megjelent műveivel a tengerentúlon és itthon is nagy vihart kavart szakértői körökben. Új könyve a Villanások – A jövő kiszámítható pedig egyenesen olyan, mintha maga Steven Spielberg írta volna valamelyik sci-fije forgatókönyvének. 
Barabási Albert-László egy két évvel ezelőtti nyilatkozatában gyakorlatilag elmagyarázta az átlagembernek, hogy mit is jelent nagyjából a hálózatelmélet. Akkori kijelentései még így is döbbeneteseknek tűnnek és az új, Villanások című kötettel ez csak fokozódik. A szerző 2015-ben többek között így fogalmazott az általa kutatott hálózatelméletről: „A hálózatok alapvető tulajdonsága, hogy erősen kapcsolt csomópontok tartják össze azokat. Minden önszerveződő hálózat folyamatosan növekszik és változik, a csomópontok közti kapcsolatok pedig nem teljesen véletlenszerűen jönnek létre, hanem az erősebb, több kapcsolattal rendelkező csomópontok könnyebben szereznek új kapcsolatokat. (…) A természetben nincsenek véletlenszerű hálózatok, ami nem jelenti azt, hogy nem zajlanak le véletlenszerű folyamatok a hálózatokban, de azt sem lehet bizonyítani tudományosan, hogy egy központi erő irányítaná a természetben lévő hálózatokat.” 

Kép forrása

Átfogó, komplex tudományág
Talán ebből is látható, hogy rendkívül izgalmas, és kétségkívül nem is pusztán elméleti dologról ír szerzőnk. És az is biztos, hogy Barabási új kötetéről is főként az internetes világháló jut az ember eszébe. Ennél persze többről van szó, mint kiderült, a hálózatelmélet egy átfogó, komplex tudományág, a ma alkalmazott tudományágak egyfajta start up-ja, ami néhány éves múltja ellenére máris hatalmas sláger azok körében, aki idejekorán akarják tudni, hogy merre halad a rendszer, amelynek alapítói, részei, fejlesztői, legyen szó országos- vagy világgazdaságról, politikáról és minden más hasonló komoly dologról. 
Barabási a következő nagyívű ígérettel nyitja e könyvet: „Ha minden jól megy, mire a könyv végére ér, Ön is eljut a felismerésig, hogy akármilyen spontán embernek gondolta magát, valójában sokkal kiszámíthatóbb, mintsem hajlandó lenne beismerni.”

Kép forrása

Mi fog történni?
Tehát az új kötetében a korábbi könyveihez képest annyiban lép egyet előre a szerző, hogy ezúttal arra hívja fel a figyelmet, hogy a hálózatelméletet, mint prognoszta-elméletet mutatja be, mely a hálózatokon belüli törvényszerűségek és fejlemények, jellegek elemzésével arra is kísérletet tesz, hogy előrevetítse: mi fog történni a hálózaton belül az elkövetkezendőkben. Innentől viszont gondolhatjuk, hogy ki mindenki érdeklődik ezek után, hiszen egy kissé feltupírozva e tudomány jelentőségét, akár a politikai választások vagy a gazdasági válságok kimenetele, következménye is előre kódolható lehet. Barabási tehát úgy gondolja: a jövő kiszámítható, így a ma, a jelen megerősíthető, biztosítható. 
Ezzel a fizikus egyben át is lépte – meglátásom szerint – a filozófia, sőt talán még a vallás kereteit is és ezzel egy egyelőre ismeretlen előjelű folyamat indul meg. Kérdés: mennyire váltja be a reményeket a hálózatelmélet? S meg tudja-e jósolni önmaga fejlődésének, elfogadottságának jövőbeni sikerét?