Mi értelme van a fiatal életének?

MEGJELENT: 2016. január 29., péntek | SZERZŐ: Oxi

Máris az új Legyek urának, illetve az újkori Zabhegyezőnek titulálják egyesek Janne Teller Semmi című regényét. A dán írónő, aki stílszerűen később megírta a Minden című kötetet, a Semmivel vált világhírűvé, emlegetett, hírhedt új sztáríróvá – főként a fiatalok körében. Vajon tényleg egy új kultuszról van-e szó esetében?

Mindennek van értelme?

Bár korábban az ENSZ és az Euróapi Unió számára dolgozott különböző válságstábokban, mint a makro-közgazdaság szakértője, Janne Teller 1995-ben úgy döntött, hogy ezentúl már csak az írásnak él. A dán szerző azóta több regénnyel, dokumentumkötettel és esszégyűjteménnyel büszkélkedhet, az olvasók a 2010-es Semmi című második regénye óta jegyzik nevét.
Az alapvetően ifjúsági regényként aposztrofált Semmi című könyv egy csapat olyan gyerekről szól, akik egyik társuk „semmit éltető” nihilizmusát cáfolandó kitalálnak egy játékot, melyben minden résztvevőnek egyfajta áldozatul be kell mutatni valamit, ami miatt kitűnik, hogy igenis érdemes élni, mindennek van értelme. Az eleinte bohókás, gyermeki társasjátékból aztán meglehetősen gyorsan válik véresen komoly akció-horrorrá a történet, olyannyira, hogy a kezdeti gyermeki báj és bölcselet immár köszönőviszonyban sem lesz az eredeti ötlettel, és a résztvevők, ötletgazdák kénytelenek még a felnőttek világában is súlyos helyzetekkel, felelősségvállalással szembenézniük.

Semminek nincs értelme?

Janne Teller regénye gyorsan futott be ragyogó karriert, a drámai történet egyszerre mozgatta meg a célközönséget, a fiatalokat, és persze az őket körülvevő felnőttvilágot, a pedagógustársadalmat és persze a szülők nagy halmazát. A mai fiatalokon tapasztalható, mára egyre többek számára nyilvánvaló, „korai kiüresedést” boncolgató történet írója nemcsak kérdez, de a regényen keresztül adott válaszok mellett odahelyezi az elemzéseket, a jellemfejlődés hiányosságait, torzulásait fejtegető leírásokat is.
Az általános alapkérdés persze mindig is az volt a fiatalokkal kapcsolatban, ami itt is felmerül: „Mi lesz ezekkel a gyerekekkel így?” Az idősebb generációk túl gyengének találják az utánuk következő nemzedékek fiait, lányait és sokszor lesajnálva beszélnek róluk. A fiatalság, a gyerekkor és a felnőttkor között rezgő „újak” pedig megkezdik első nagy önálló lépéseiket a szellemi és az anyagi síkon is. A Semmi című regény is ilyen, a főhős kijelenti, hogy semminek nincs értelme, hiszen nincs semmi, mire társai tulajdonképpen jól reagálnak, amikor be akarják bizonyítani az ellenkezőjét.
A kötetben ugyanakkor minden érzéshalmaz szerepel, ami fiatalt érinthet, vágyakozás, öröm, ujjongás, rajongás, igaz, szorongás, frusztráció, agresszió is.

Mink van értelme?

A téma súlyát jelzi, hogy a regény első kiadását betiltották Dániában, majd később – tán az elemzések hatására – immár kötelezővé tették. Figyelemre méltó díjazás egy regényíró számára. A betiltást korábban azzal indokolták a szakemberek, hogy szerintük a történet egyenesen arra sarkallja a fiatalokat, hogy öngyilkosságot kövessenek el.
A regény kapcsán adott egyik interjúban a szerző Janne Teller így fogalmazott: „A lényeg éppen az, hogy a gyerekeket körülvevő felnőttvilág nem tud válaszokat kínálni a számukra, így maguknak kell ezeknek a keresésére indulniuk. Mit kínál a felnőtt világ a valóságban jelenleg a fiataloknak: az X-faktor és az American Idol típusú műsorokat, a hírnévért, a sikerért, a kinézetért és a gazdagságért folyó örökös küzdelmet – és nagyon keveset abból, aminek mélyebb vagy nagyobb szabású jelentősége, értelme van.”


Címkefelhő
Megosztás