Édes Erdély itt vagyunk…

MEGJELENT: 2015. augusztus 31., hétfő | SZERZŐ: Rácz András

Hetvenöt éve, 1940. augusztus 30-án hirdette ki a Bécsben Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter a második bécsi döntést, amelynek értelmében Magyarország visszakapta az 1920-as trianoni békében Romániához került Erdély északi részét.
A Magyarországhoz visszakerült Észak-Erdély területe 43 591 négyzetkilométer volt, az 1941. évi magyar népszámlálás szerint a 2 185 456 lakos 51,4 százaléka, 1 123 216 volt magyar, 41,5 százaléka román, a többi német és jiddis. (Az 1930-as román népszámlálás szerint viszont 50,2 százalék volt román és csak 37,1, százalék a székely és magyar.) A mintegy 60 ezer négyzetkilométernyi Dél-Erdély továbbra is Romániához tartozott, itt mintegy 400 ezer magyar élt.
A döntést természetesen másképpen értelmezi a magyar és a román történetírás, sőt még a hazai történészek körében sem egyértelmű a bécsi döntőbíráskodás eredményének megítélése. Vannak, akik azt hangsúlyozzák, hogy ezzel Hitler adósává vált a magyar politika, mások inkább úgy látják, hogy a trianoni tragédia után többé-kevésbé igazságos határokat sikerült kijelölni a bécsi Belvedere palotában.  
Észak-Erdély visszatérésére emlékezve a témával foglalkozó kötetekből gyűjtöttük össze néhányat.


Küzdelem Erdélyért
Az izgalmas diplomáciatörténeti kötet a magyar-román viszonyt és az ehhez elválaszthatatlanul kapcsolódó kisebbségi kérdést vizsgálja az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés és a háborúból való 1944. augusztus 23-i román kiugrás közötti időszakban. A kötet nem csak a téma kutatóinak, hanem az Erdély sorsa iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönségnek is jó szívvel ajánlható. A második bécsi döntésnek és az ezt követő négy évnek ugyanis napjainkig ható következményei vannak, és mind a magyar, mind a román köztudatban elevenen él az emléke. A magyar és a román levéltárak anyagai, a diplomáciai okmánytárak, a szakirodalom, a sajtó, valamint a korabeli szereplők visszaemlékezései alapján megírt mű ezért a mára nézve is sok tanulsággal szolgál. Egyben segít eligazodni a 20. századi magyar−román viszony bonyolult szövevényében, ugyanakkor hiteles képet fest az Erdély birtoklásáért folytatott küzdelem egyik legizgalmasabb, sorsdöntő időszakáról.

A visszatért Erdély 1940–1944

A magyar történettudomány egészen a legutóbbi időkig feltűnően szemérmes volt a terület visszacsatolások időszakának bemutatásában. A román történetírást eközben folyamatosan foglalkoztatta az észak-erdélyi magyar fennhatóság kérdése. A román historiográfiában ugyanakkor kevés figyelmet kaptak a korszak társadalmi mozgásai, a menekültkérdés, a csaknem egymillió erdélyi román életkörülményei, a propaganda kérdései, a nagyhatalmak szándékai vagy a magyar-román viszony valós természete.
A magyar történetírásban az elmúlt tíz évben indultak el olyan kutatások, amelyek ennek a négy évnek a történetét igyekeznek feltárni, új megközelítéseket alkalmazva, feldolgozva romániai és magyar levéltárak dokumentumait és más forrásait. Ez a könyv az első kísérlet arra, hogy a korábbi rögzültségektől mentesen, az eddig publikált és nem publikált kutatásokra, valamint a magyar levéltárakban fellelhető szép számú dokumentumra támaszkodva magyarázatot leljünk arra: miképpen lett újra magyar Észak-Erdély, hogyan próbálta a magyar kormányzat átformálni magyar nemzeti térré, megtartani, és végül hogyan veszett el újra.

Erdélyi bevonulás, 1940

Hetven esztendővel ezelőtt egy reményteli és régóta várt időszak köszöntött be Észak-Erdély és a Székelyföld magyar lakossága számára. A második bécsi döntés határozatai értelmében – a korabeli megfogalmazás szerint – Erdély „szebbik, de sokkal szegényebbik része” visszakerült Magyarországhoz. A magyar honvédség diadalkapukon és virágszőnyegen vonult be a nemzetiszínekkel fellobogózott Szatmárnémetibe, Nagyváradra, Marosvásárhelyre, Kolozsvárra, valamint a többi visszacsatolt településre. E kötet olvasói a szemtanúk emlékezete, a korabeli hadiokmányok, egy értékelő tanulmány, illetve egykorú sajtóhíradások és helyszíni felvételek által ismerkedhetnek meg a magyarság számára oly fontos eseményről.

Üdvözlégy, Szabadság!

Az események 70. és a trianoni döntés 90. évfordulója közeledtével a Kráter Kiadó „Üdvözlégy, Szabadság!” címmel – több mint félszáz szerző írásait felvonultató – vaskos antológiát jelentetett meg. A Pomogáts Béla irodalomtörténész válogatta és szerkesztette hiánypótló kötetben magyar írók és költők vallanak a II. bécsi döntés nyomán a magyar csapatoknak Erdélybe való bevonulásáról, az erdélyi nemzettestnek az egész magyarság által várva várt visszatéréséről.

 

 

 

 

 

 

Megosztás