Versbe vert trendszavak

MEGJELENT: 2015. augusztus 24. | SZERZŐ: Oxi

Számos tanulmány készült már arról, hogy a magyar közbeszéd, a hétköznap beszélt és a komoly térhódítást magáénak tudó interneten írott nyelv, milyen éppen menő, idegen eredetű illetve műszavakat használ. Laik Eszter úgy döntött, hogy ezeket a divatosan csengő, mindennap mindenki által használt szavakat szótárba gyűjti, de nem akárhogy: versformában magyarázva a jelentést. Igazi kalandnak nézünk elébe.

Izgalmas és perspektivikus új irány

Valamikor az ezredforduló után volt szerencsém Onagy Zoltán íróval arról diskurálnom, hogy milyen új írói műfajok jöttek létre azáltal, hogy a hagyományos értelembe vett regény szerkezetet megbontva, átalakítva, szétszedve és újragyúrva, olyan nem irodalmi írásműfajokkal ötvözték, mint például a szakácskönyv vagy a lexikon, stb. Akkor nekem úgy tűnt, hogy ez egy rendkívül izgalmas és perspektivikus új irány, de aztán az azóta eltelt, közel egy évtized bebizonyította, hogy a regény formai szerkezetében körülbelül olyan könnyen bontható és változtatható, mintha azt mondanánk, hogy a szobrokat innentől kezdve ne csak három dimenzióba készítsék el az alkotók. Tök fölösleges, lényegét vesztő és rossz irányt adó.
Laik Eszter mégis ezt teszi, amikor egyfajta lexikont ad az olvasók kezébe, de persze mindvégig kérdés marad, hogy most ez egy lexikonnak álcázott verseskötet, vagy egy verseskötetnek álcázott lexikon?

Formabontó kötet

Az Abszurd, bravúr, celeb című kötet a fentiekkel együtt is egy sok szempontból formabontó könyv. Egyrészt alapvetően nem alapos, hanem inkább rapszodikusan költői, nem a teljesség igényével válogat a trendi szleng, trendi közbeszéd, trendi köznyelvi szófordulatok, szavak sűrűjéből, hanem csak lazán kiemeli a fontosabbakat, jellemzőbbeket. A könyv alcíme is ezt jelzi: „100 idegen szó verses magyarázata”.  A könyvben az is eltérő a megszokottól, hogy a szerző, Laik Eszter nem hivatalos szómagyarázatokat írt, hanem a költészet és persze némi humor segítségével fejti ki bővebben, magyarázza a címszavakat. Harmadjára pedig azért is formabontó ez a kötet, mert kivitelezése, külcsíne ugyancsak habkönnyű, rajzos, már-már mesekönyvszerűen tálalja talányos értelmezéseit.  A könnyedséget Kárpáti Tibor ötletes rajzai adják meg a kötetben.

Slendriánság, pongyolaság

Végül még az is kérdés marad szerintem, hogy a frappáns és jópofa Laik Eszter könyv kilendíti-e az olvasót egy nyelvtörténeti szempontból jó irányba? Remélhetőleg igen. Remélhetőleg megértjük, hogy sokszor az átlag magyar által beszélt nyelv sokszorosan torzult és nem finomodik, újabban a virtuális tér „mélynyelvtani” hanghordozása a beszédbe is átkerül. Így azt mondatjuk, hogy a magyar nyelv jó esetben korszerűsödik, de az interneten, a közösségi oldalakon, a mobil kommunikációban használt slendrián (na, ez már nem trendi kifejezés!) és pongyola (ez se!) közlés miatt süllyed.
Hiszem, hogy az író ezt a süllyedést kívánta némiképp jelezni, megállítani.




Címkefelhő
Megosztás

Egypercesek

Éjszaka könyvekkel

Éjszaka könyvekkel

Ízelítő, kedvcsináló gyanánt mutatunk pár lehetőséget

Könyves tavasz

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nyitónapján megjelent a Könyvkultúra Magazin idei első, nyomtatott száma

Nyit a Könyvfesztivál

Könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, játékok, dedikálások, irodalmi estek várják a közönséget

Tanácskoznak a honismerők

Hogyan készítsünk helytörténeti kiadványt?

Ünnepel az Agapé Kiadó

A magyar műhely a jugoszláviai puha diktatúra légkörében is fenn tudott maradni

Feliratkozás a hírlevélre

Email