Minden nápolyi utcagyerekek ismeri Magyarországi Máriát

MEGJELENT: 2014. december 17. | SZERZŐ: Varga P. - László T.

Nápoly középkori magyar emlékeit mutatja be Prokopp Mária művészettörténész és Horváth Zoltán György új kötete, amely elsősorban V. István magyar király lánya, Mária nápolyi királyné (1254-1323) művészetpártoló tevékenysége nyomán létrejött páratlan alkotásoknak állít emléket tudományos alapossággal, mégis olvasmányos és közérthető módon.

Magyar hatások Nápolyban

Már évtizedek óta foglalkozik Prokopp Mária, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténeti Intézetének professor emeritusa a XIII-XV. századi itáliai-magyar művészeti kapcsolatokkal, így egyebek között az esztergomi várban található Vitéz János dolgozószobáját díszítő Botticelli-nek tulajdonított freskókkal is.
Új kötetével azonban Olaszországba, egész pontosan Nápolyba vezet minket, és V. István magyar király lányának, Mária nápolyi királynénak (1254-1323) művészetpártoló tevékenységét, valamit a hozzáfűződő páratlan alkotásokat mutatja be. A könyv tudományos alapossággal, de mégis olvasmányosan ismerteti I. Károly Róbert, magyar király nagyanyjának kulcsszerepét Nápoly építészeti kialakításában és a hozzájuk kapcsolódó magyar hatásokra.

Mária királyné

A kötet középpontjában Magyarországi Mária nápolyi királyné, I. Károly Róbert nagyanyja – 1270-től II. (Sánta) Károly Anjou herceg, később nápolyi király feleségeként kulcsszerepet játszott Nápoly építészeti kialakításában.
Magyarországi Mária, Maria d'Ungheria – ahogy az itáliaiak nevezték – szellemi, kulturális és politikai élete mellett azok az emlékek is felsorakoznak a könyvben, melyek magyar hatás révén jöhettek létre. Férje halála (1309. május 5.) után az özvegy királyné Nápolyban élt, ott halt meg 1323. március 25-én, ott is temették el, síremléke fennmaradt.
Prokopp Mária megfogalmazása szerint Mária királynét Nápolyban ma is „minden utcagyerek ismeri”, hiszen a város újjáépítőjeként tisztelik. A könyv a korabeli Európa szellemi, kulturális és politikai hátterébe ágyazva mutatja be Mária királyné életét, aki jelentős művészetpártoló tevékenysége mellett folyamatos kapcsolatban állt a magyarországi politikai élettel, sőt formálni is tudta azt. Nagymértékben neki köszönhető, hogy az Árpád-ház férfi ágának kihalása után az unokája, I. Károly Róbert kerülhetett a magyar trónra – jegyezte meg Prokopp Mária.

Az egyetlen Árpád-házi síremlék
A Nápoly középkori magyar emlékei című kötet hiánypótló munka, mivel Nápoly városának magyar vonatkozású emlékeiről eddig csupán jegyzékek léteztek, azonban tudományos igényű művészettörténeti bemutatásuk még nem történt meg – mondta el Prokopp Mária.
A művészettörténész hozzátette azt is, hogy a munka ismeretterjesztő szempontból is igen fontos, hiszen ezek az emlékek – jelentőségük ellenére – többnyire ismeretlenek a nagyközönség előtt.
A könyv nagy figyelmet szentel Magyarországi Mária Tino di Camaino szobrászművész által készített nápolyi síremlékének, amely páratlan művészettörténeti jelentőséget képvisel. Ez az egyetlen épségben fennmaradt Árpád-házi síremlék. A síremléknek otthont adó Santa Maria Donnaregina templom Magyarországi Mária támogatásával épült. A templom jelenleg nem szakrális funkciót tölt be, nem látogatható a turisták számára.
A pompás gótikus templomot gazdag freskódísz ékesíti, amelyeket a jeles római festőművész, Pietro Cavallini és műhelye készített. Közülük is kiemelkedik Árpád-házi Szent Erzsébet élettörténete, amely Európában az első és húsz jelenetével a legrészletesebb ábrázolása a magyar királylány példás életének.
A Horváth Zoltán György 260 fotójával illusztrált tudományos ismeretterjesztő kötet a Romanika Kiadó gondozásában jelent meg, a Szentkorona öröksége sorozat 22. köteteként.




Címkefelhő
Megosztás