Könyvhatás
Meglepő kutatásról számolt be a The Guardian hasábjain Alison Flood a közelmúltban. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem vizsgálatára hivatkozó szerző azt állítja, önmagában az is rendkívüli előnyt ad a gyerekeknek, ha könyvekkel teli környezetben nőhetnek fel. Az otthoni könyvespolcok, könyvtárak varázserejű dolgok: még a felnőttkorban is éreztetik hatásukat.
Kép forrása
Minél több, annál jobb!
Az, hogy az olvasás fejleszti az agyat, gyarapítja a szókincset, csökkenti a stresszt, empatikusabbá teszi az embert, no, meg persze műveltebbé, nos, ezt mind tudjuk, nem is kell hozzá sokat elmélkedni, vagy sokat kutakodni. Mindez szinte magától értetődik. Most azonban kiderült, hogy a nem olvasás is sokat segít. Elég, ha sok könyv van a környezetben… Minél több, annál jobb!
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem Joanna Sikora vezette kutatócsapata azt vizsgálta, hogy a könyvek között eltöltött gyermekkor hogyan befolyásolja az életpályát.
A Social Science Researchben publikált kutatásban irdatlan mennyiségű alany, százhatvanezer huszonöt és hatvanöt éves kor közötti felnőtt vett részt a világ harmincegy országából, többek között az Egyesült Államokból, Kanadából, Angliából, Ausztráliából, Törökországból, Japánból vagy Chiléből. A vizsgált személyekkel egyfelől kitöltették az OECD Felnőttek Képesség- és Kompetenciamérési Programjának (PIAAC) kérdőíveit. Ez a teszt a szövegértési és elemi olvasási, számolási készséget vizsgálja, illetve azt nézi, hogyan is áll a vizsgált személy a problémamegoldással információ-technológiai környezetben. Másfelől meg egyszerűen megkérdezték tőlük, hogy úgy nagyjából mennyi könyv lehetett a házukban, amikor tizenhat évesek voltak. A válaszokban előre megadott sávok közül választhattak a résztvevők. A skála egyik végén volt a „kevesebb mint tíz”, a másik végén meg az „ötszáznál több”.
Aztán összevetették a válaszokat és csodálkoztak.
Kép forrása
Hatalmas tanulási előny
Kiderült, hogy minél több könyv volt valakinek a gyermekkori otthonában, annál jobban teljesített a felmérésben vizsgált területeken.
A „könyvhatás” a nyelvi készségeknél ütközött ki a legszembetűnőbben. Meglepő módon a kutatók a számolási készség esetében is hasonló összefüggéseket tapasztaltak. Az információ-technológiai környezetben történő problémamegoldó készség esetében már nem volt ilyen látványos a hatás, de még itt is látható volt összefüggés.
Az otthon csak néhány könyvet tartó családok gyerekeinek eredményei átlag alattiak lettek a szövegértési és olvasási feladatokban. Azok, akiknél legalább nyolcvan kötet sorakozott a polcon már átlagosan teljesítettek, az eredmények pedig folyamatosan javultak a könyvek számával egészen háromszázötven könyvig, ahol elérte a maximumot a hatás.
Ráadásul az is kiderült, hogy az, aki kevés könyv között nőtt fel, de mégis egyetemet végzett és az, aki nagy könyvtár mellett gyerekeskedett, viszont mégis csak kilenc osztályt végzett, nos ők ketten nagyjából azonos, vagyis átlagos szövegértési- és olvasási képességekkel rendelkeznek. Ami azt is jelenti, hogy a könyvekkel teli gyerekkor hatalmas tanulási előnyt jelent.
Kép forrása
Könyvközpontú szocializáció
Úgy tűnik tehát, nem is kell állandóan olvasni ahhoz, hogy az olvasással járó előnyöket megszerezzék a gyerekek. Elég, ha hatalmas könyvtár van otthon. A kutatók „könyvközpontú szocializációnak” nevezték el a jelenséget, de egyelőre azt nem tudják, mi áll mögötte. A legvalószínűbb feltevés az, hogy a gyerekek olvasó szüleiket utánozzák, tehát maguk is olvasnak. Elképzelhető az is, hogy a környezet, azaz az olvasó szülők által biztosított kulturális klíma ad ilyen hatalmas előnyt, és végül elképzelhető, hogy a könyvek jelenléte önmagában is a könyv, a betű, az írott (tehát értelmes, egzakt) gondolat tiszteletét vonja maga után.
A 2011 és 2015 között végzett felmérés eredményei alapján a tesztet kitöltők otthonában gyermekkorukban átlagosan száztizenöt kötet volt, azonban a szám országonként váltakozott.
A norvégok könyvespolcain kétszáztizenkettő kötet található, míg a törököknél ez a szám huszonhét. Ha önnek ezeknél sokkal több könyve van, jó eséllyel nevel átlagon felüli gyermeket.
Tisztelt szülők, irány tehát a könyvesbolt, és a haza fényre derül!
Kép forrása
Minél több, annál jobb!
Az, hogy az olvasás fejleszti az agyat, gyarapítja a szókincset, csökkenti a stresszt, empatikusabbá teszi az embert, no, meg persze műveltebbé, nos, ezt mind tudjuk, nem is kell hozzá sokat elmélkedni, vagy sokat kutakodni. Mindez szinte magától értetődik. Most azonban kiderült, hogy a nem olvasás is sokat segít. Elég, ha sok könyv van a környezetben… Minél több, annál jobb!
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem Joanna Sikora vezette kutatócsapata azt vizsgálta, hogy a könyvek között eltöltött gyermekkor hogyan befolyásolja az életpályát.
A Social Science Researchben publikált kutatásban irdatlan mennyiségű alany, százhatvanezer huszonöt és hatvanöt éves kor közötti felnőtt vett részt a világ harmincegy országából, többek között az Egyesült Államokból, Kanadából, Angliából, Ausztráliából, Törökországból, Japánból vagy Chiléből. A vizsgált személyekkel egyfelől kitöltették az OECD Felnőttek Képesség- és Kompetenciamérési Programjának (PIAAC) kérdőíveit. Ez a teszt a szövegértési és elemi olvasási, számolási készséget vizsgálja, illetve azt nézi, hogyan is áll a vizsgált személy a problémamegoldással információ-technológiai környezetben. Másfelől meg egyszerűen megkérdezték tőlük, hogy úgy nagyjából mennyi könyv lehetett a házukban, amikor tizenhat évesek voltak. A válaszokban előre megadott sávok közül választhattak a résztvevők. A skála egyik végén volt a „kevesebb mint tíz”, a másik végén meg az „ötszáznál több”.
Aztán összevetették a válaszokat és csodálkoztak.
Kép forrása
Hatalmas tanulási előny
Kiderült, hogy minél több könyv volt valakinek a gyermekkori otthonában, annál jobban teljesített a felmérésben vizsgált területeken.
A „könyvhatás” a nyelvi készségeknél ütközött ki a legszembetűnőbben. Meglepő módon a kutatók a számolási készség esetében is hasonló összefüggéseket tapasztaltak. Az információ-technológiai környezetben történő problémamegoldó készség esetében már nem volt ilyen látványos a hatás, de még itt is látható volt összefüggés.
Az otthon csak néhány könyvet tartó családok gyerekeinek eredményei átlag alattiak lettek a szövegértési és olvasási feladatokban. Azok, akiknél legalább nyolcvan kötet sorakozott a polcon már átlagosan teljesítettek, az eredmények pedig folyamatosan javultak a könyvek számával egészen háromszázötven könyvig, ahol elérte a maximumot a hatás.
Ráadásul az is kiderült, hogy az, aki kevés könyv között nőtt fel, de mégis egyetemet végzett és az, aki nagy könyvtár mellett gyerekeskedett, viszont mégis csak kilenc osztályt végzett, nos ők ketten nagyjából azonos, vagyis átlagos szövegértési- és olvasási képességekkel rendelkeznek. Ami azt is jelenti, hogy a könyvekkel teli gyerekkor hatalmas tanulási előnyt jelent.
Kép forrása
Könyvközpontú szocializáció
Úgy tűnik tehát, nem is kell állandóan olvasni ahhoz, hogy az olvasással járó előnyöket megszerezzék a gyerekek. Elég, ha hatalmas könyvtár van otthon. A kutatók „könyvközpontú szocializációnak” nevezték el a jelenséget, de egyelőre azt nem tudják, mi áll mögötte. A legvalószínűbb feltevés az, hogy a gyerekek olvasó szüleiket utánozzák, tehát maguk is olvasnak. Elképzelhető az is, hogy a környezet, azaz az olvasó szülők által biztosított kulturális klíma ad ilyen hatalmas előnyt, és végül elképzelhető, hogy a könyvek jelenléte önmagában is a könyv, a betű, az írott (tehát értelmes, egzakt) gondolat tiszteletét vonja maga után.
A 2011 és 2015 között végzett felmérés eredményei alapján a tesztet kitöltők otthonában gyermekkorukban átlagosan száztizenöt kötet volt, azonban a szám országonként váltakozott.
A norvégok könyvespolcain kétszáztizenkettő kötet található, míg a törököknél ez a szám huszonhét. Ha önnek ezeknél sokkal több könyve van, jó eséllyel nevel átlagon felüli gyermeket.
Tisztelt szülők, irány tehát a könyvesbolt, és a haza fényre derül!
Egypercesek
A háború megosztja az amerikai írókat
A PEN America lemondta irodalmi díjátadóját a jelöltek egy részének bojkottja miatt
Ősi titokra derült fény
A herculaneumi papirusztekercsekből az is kiderült, pontosan hol temették el Platónt
Magyarország fotóalbuma
A Magyarország 365 fotópályázat képeiből készült könyvet mutattak be Budapesten