Szent Gellért püspöknek az egyedüli megmaradt művét, a Deliberatioként ismert hittudományi munkáját mutatták be Temesváron fakszimile kiadásban. A művet először jelentettek meg ebben a formában.
 
Kép forrása
   
Zilált irat
Szent Gellértnek a Deliberatio Gerardi Moresauae ecclesiae episcopi supra hymnum trium puerorum (A marosi egyház püspökének, Gellértnek értekezése a három ifjú énekéről) című hittudományi kézirata a magyarországi latin nyelvű irodalom legrégibb maradványa Szent István király intelmei mellett. 
Persze nem véletlen, hogy Gellért püspök munkája után nem kapkodnak a kiadók. Az irodalomtörténeti értékelés szerint a Nabukodonozortól tüzes kemencébe vetett zsidó ifjakról szóló terjedelmes tanulmány „tartalmilag is, alakilag is a legziláltabb középkori iratok közé tartozik. A Szentírást magyarázó teológiai fejtegetések szeszélyesen keverednek benne a skolasztikus filozófia tételeivel. Dogmatikus elmefuttatások, bibliai értelmezések, erkölcsi oktatások, elvont bölcselkedések, grammatikai, történeti és természettudományi elemek halmozódnak fel lapjain. Benne van a XI. század minden iskolás tudása és misztikus képzelgése. Latin nyelve nehezen érthető, sok helyen dagályos. Szóval, az egész értekezés egy nagyon olvasott, de rendszertelenül gondolkodó és homályos stílusú teológusnak meglehetősen zavaros alkotása” – írja róla Pintér Jenő Magyar irodalomtörténete. 
Azonban tény, hogy az egykori püspök munkája befejezetlen maradt. 

Kép forrása

Újra- és újrafelfedezés
A szöveget 1724-ben fedezték fel, majd először gróf Batthyány Ignác gyulafehérvári püspök adatta ki saját költségén 1790-ben. Roos Márton temesvári nyugalmazott püspök a elmondta: fakszimile kiadásban még nem jelent meg a munka, amely most magas színvonalú, digitális technikával előállított, az eredetivel mindenben pontosan megegyező másolatként lát napvilágot. 
A kiadvány a budapesti Pytheas Könyvmanufaktúra gondozásában jelent meg, bemutatója november 27-én a temesvári Adam Müller Guttenbrunn Házban lesz. A kötetet Pál József Csaba temesvári megyés püspök, Doina Hendre-Biro, a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár volt igazgatója és Claudiu Teodor Ariesan, a Temesvári Tudományegyetem docense méltatja. És feltehetően másnak láttatják, mint amilyennek az idézett Pintér Jenő akadémikus irodalomtörténész látja. 

Kép forrása

A bajor kapcsolat
A kiadvány egyébként a müncheni Bajor Állami Könyvtár engedélyével jelenik meg, ott őrzik ugyanis Szent Gellért munkájának egyedüli megmaradt nyomtatványát.
A művet a csanádi egyházmegye három jogutóda, a szeged-csanádi, a nagybecskereki és a temesvári egyházmegyék főpásztorai jelentették meg azzal a céllal, hogy az első vértanú püspök munkáját, személyiségét és korát még közelebb hozzák a ma emberéhez, a kutatókhoz.
A csanádi egyházmegye alapításának 990 éves évfordulóját 2020-ban ünneplik, a könyv kiadása is része a tervezett ünnepségsorozatnak.
Roos Márton elmondta: a 2020-as jubileumi ünnepség alkalmából a müncheni könyvtár tulajdonában levő kódexet is be szeretnék mutatni Temesváron, amire ígéretet kaptak a németországi intézménytől.