Emlékutazás – arckép másképp

Nem szokatlan, hogy a magyar könnyűzene „nagy öregjeiről”, zenekarairól és zenéjükről könyv jelenik meg. A hatvanas években indult magyar pop- és rockzene immár a közeli múlt világába tartozik, jóllehet főszereplői között sokan most is aktívak. Erről a világról általában a kívülálló attitűdjével születtek elemző és adatoló könyvek. Olyan, amelyik egy hajdani rockzene-rajongó belső élményekből táplálkozó, szubjektív közelítésének eredménye, sokkal ritkább. A könnyűzenei újságíráson kívül álló Ócsag Andrea elsőkötetes szerző, de a Mini együttes frontemberéről, Török Ádámról írott monografikus műve mást és talán többet is nyújt az olvasónak, mint a történeti megközelítésű „profi” szakírók. 

– Dolgoztam a Radics Béla Emléktársaságnak, – kezdte a szerző – melynek elnöke Török Ádám, és így sokkal többet találkoztunk, beszélgettünk. Ezért mertem az álmommal Ádámhoz fordulni. 
– Mit szólt Török Ádám a könyv ötletéhez?
– Ádámnak tetszett az ötlet, de gondolkodási időt kért. Amikor tavaly augusztus 20-án megkapta a Lovagkereszt kitüntetést, mások is felfedezték, de végül Hegedűs István barátom-mentorom – aki 2018-as év zenei újságírója lett – meggyőzte Ádámot.
– A személyes évfordulóhoz kötődően Török Ádám ünnepi koncertet is ad. Hogy látja az életpályát?
– Ádám hetvenéves lett, ebből ötven évet töltött különböző színpadokon. Az első klubjuk a Bemrockpart lett ’69-ben, jövőre ez a klub is már az ötvenedik évébe lép. A jubileumok minden ember számára fontosak, főleg akkor, ha többszörösen összefüggnek. Az Álomkoncert hangzóanyaga több régi – ha jól tudom ’73-as –, a rajongók által rögzített felvétel feljavításából született, a könyv pedig Ádám eddigi életútját mutatja be. Számomra óriási megtiszteltetés, hogy a híres rockfuvolistáról írhattam, és az ehhez kapcsolódó sajtótájékoztató, majd az azt követő koncert a legendás Bemrockparton kerül megrendezésre. Ez által kicsit én is részesévé válhatok annak a hőskorszaknak, amiről Ádám a könyvben mesél. 
– Hogyan folyt a könyv megalkotása?
– Ádám egyik kedvenc kávézójába ültünk be a Batthyány téren, és ott beszélgettünk. Tulajdonképpen kronológiailag vettük végig az életét. Nem is nagyon kellett kérdeznem, mesélt magától. Volt, amiről részletesen, volt, amiről csak érintőlegesen. Rendkívül sok időt emésztett fel a régi újságok böngészése, lemezkritikák, zenésztársakkal készült interjúk elolvasása, kielemzése, egyeztetése. Ez a könyv kizárólag Török Ádámmal készült, az ő szemszögéből olvashatunk a Miniről és a többi általa alapított zenekarról, az általa átéltekről. Úgy, ahogy ő emlékszik vissza.
– Kik működtek közre a kötet létrehozásában?
– A borítóterv az én elképzelésemet tükrözi. Azt szerettem volna jelezni, hogy ez egy visszaemlékezés az elmúlt hetven évre. Egyébként olyan emberek nyújtották segítő kezüket akár egy telefonszámmal, tördeléssel, szerkesztési munkával, akikre álmomban sem gondoltam volna. 
– Mit vár a könyv megjelenésétől?
– Tíz évvel ezelőtt jelent meg utoljára Török Ádámról könyv, ha a kedvenc dalszövegei kiadványt nem számolom. Úgy gondoltam, hogy egy összefoglaló az elmúlt hetven évről éppen időszerű, pláne, hogy közben állami kitüntetést is kapott. Egy rendszerezett áttekintést kaphat az olvasó Ádám életútjáról. 

Képek forrása