„Paal wram betegseegerewl zerzet Imaadsaag”

MEGJELENT: 2014. október 14. | SZERZŐ: László T. András

Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrenddel, a pálosokkal ismerteti meg az érdeklődőket az a látványosnak ígérkező kiállítás, amely pénteken nyílik Pécsett, a Modern Magyar Képtárban.
Az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Pálos Rend közös rendezésében létrejövő, szombattól négy hónapon át látogatható tárlat kreatív megoldásokat alkalmazva, az elmúlt évtizedek tudományos kutatásainak eredményeit felhasználva idézi fel a pálosoknak a közoktatásból és a közgondolkodásból mára szinte teljesen eltűnt történetének néhány elemét - írta a Janus Pannonius Múzeum az MTI-hez eljuttatott tájékoztató anyagában.

A Pálosok története

A középkorban Magyarországon több szerzetesrend is megvetette lábát, azonban közülük csak egyetlen egy volt magyar alapítású. A pálosok, akik kezdetben Szent Ágoston remete barátainak is nevezték magukat. Az első pálos szerzetesrendet, ahol végre a pálosok közösen élhettek, Szent Özséb alapította. Az 1246-ban esztergomi kanonoki rangjáról és vagyonáról lemondó Özséb 1250 körül a Pilis-hegy nyugati részén élő hat remetével közösen, a Keresztúr monostorban szervezte meg az első és egyetlen magyar alapítású férfi ordót. A szerzetesrend működését a Szentszék 1308-ban hagyta jóvá.

Pál veszprémi püspök 1263-ban a keresztúri központon kívül még hat további remeteséget jelölt ki a szerzetesek számára. Ezután Badacsonyban, Elek-szigeten, Köveskúton, Szakácsiban, Szentjakabon, valamint Idegséden is éltek pálosok. A pálosok gyors térhódítását mutatja, hogy 1327-ben már 30, 1387-ben pedig 62 monostorral büszkélkedhettek. A rendet különösen Károly Róbert, Nagy Lajos és Mátyás király támogatta. Mátyás király idején már százhetven kolostoruk volt az ország területén.
A pálosok számára azonban a török hódítás végzetes volt. A dúlás nyomán kolostoraikból csak tizenkettő maradt. 1551-ben meggyilkolták a rend legismertebb tagját, Martinuzzi Fráter Györgyöt, egyidejűleg a bécsi udvar bizalma is megrendült a pálosokban.
A rendet végül II. József Habsburg uralkodó 1786-ban oszlatta fel. Az 1934-ben újra felállított ordó nem sokáig működött háborítatlanul, mert a kommunisták 1950-ben a szerzeteseket börtönbe vetették vagy kivégezték. A pálosokat csak a rendszerváltást követő időszakban rehabilitálták, kárpótolták.

Kódex és motorkerékpár
A rend nyolcvan évvel ezelőtti visszatelepüléséhez, huszonöt évvel ezelőtti újraindulásához és a Ferenc pápa által meghirdetett, a keresztény szerzetességet középpontba állító, megszentelt élet évéhez kapcsolódó Pálosaink, a fehér barátok című kiállításon a pálosok tulajdonában lévő tárgyakon kívül hazai közgyűjteményekben őrzött, hozzájuk köthető eredeti dokumentumokat és a rend jelenlegi központjából, a lengyelországi Czestochowából Pécsre érkező festményeket és egyéb érdekességeket mutatnak be a nagyközönségnek.
A kiállított tárgyak között lesz a Festetics-kódex, amelyet a pálos szerzetesek a 15. század végén, a nagyvázsonyi kolostorukban készítettek Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának.
Az imádságos könyv, mely 208 levélből áll 1493 körül íródott pergamenre. Valószínűleg egyetlen ember műve, és a hibák alapján gyaníthatóan másolat. Korát a 177. lapon található szövegrészlet alapján állapították meg: „Paal wram betegseegerewl zerzet Imaadsaag". Mivel Kinizsi Pál 1494-ben hunyt el, a kódex nyilván ez előtt íródott. Az imádságoskönyvben található zsoltárok fordítása a többi korabeli fordítástól igen eltérő, így a kódex ebből a szempontból is fontos emlék. A kódex a 18. században a Festetics család tulajdonába került, innen kapta a nevét.
De látható lesz a kiállításon egyebek mellett egy, napjaink pasztorációjának szolgálatába állított, zarándokutak sokaságánál használt motorkerékpár is. A tárlat nem az események időrendje szerint vezeti az érdeklődőket, hanem nagy témákat állít a középpontba. Legfontosabb célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a tatárjárás után Esztergomi Boldog Özséb által megszervezett rendnek a magyarság kultúráját, szellemi, lelki életét meghatározó tevékenységére.

Szellem és sugárzás
A szellemiségét máig átható remeteséggel kapcsolatban a „névadónak", Remete Szent Pálnak az alakját a pálosok egykori központjának, Budaszentlőrincnek a bemutatásán keresztül jelenítik meg, és felidézik a kultuszt, amely Remete Szent Pál egykor ott őrzött test- és fejereklyéje nyomán kialakult.
A kiállítás anyagában megjelenik a 18. század második felének „virágzó korszaka", amikor a rend a szellemisége, iskolái, valamint Ányos Pál, Kreskay Imre, Virág Benedek, Verseghy Ferenc pálos költők, és más szerzetesek révén jelentősen hozzájárult a szellemi élet felpezsdítéséhez.
A szervezők nagy teret szentelnek a pálosok középkori és kora újkori kisugárzása legfontosabb eredményének, a lengyel és a horvát megtelepedésnek, és a rendi hagyományoknak a rend 1786-os feloszlatását követő, a lengyeleknek köszönhető fenntartásának.
A tárlaton hangsúlyos elemként jelennek meg a pálosok magyarországi, pécsi központjával és Budapesten, a Gellért-hegy oldalában működő Sziklatemplom történetéhez köthető információk.

A szervezők megemlékeznek a kommunizmus idején meghurcolt pálos atyákról, köztük az 1951-ben kivégzett Vezér Ferencről, akit - exhumálását követően - 2012-ben méltó módon temettek el a rend alföldi kolostorában, Pálosszentkúton.

A kiállításhoz különböző kísérőprogramok, múzeumpedagógiai foglalkozások, tárlatvezetések, zenés-irodalmi séta, valamint ismeretterjesztő előadások kapcsolódnak.
Zárásként jövő év február 8-án egynapos rendtörténeti tudományos konferenciára kerül sor a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.

 

 

 

Címkefelhő
Megosztás

Egypercesek

Koko távozott

Koko távozott

Jelbeszédével átírta mindazt, amit az állati elmékről gondolunk

Mire való ez a gomb?

Megjelent Bruce Dickinsonnak, az Iron Maiden frontemberének önéletrajzi könyve

Könyvről Könyvért

Cikkeket csak előzetes egyeztetést követően fogadnak

Orgonaépítők

A hagyományos kézműves orgonaépítés korából hasonló gyűjtemény eddig nem volt ismert

Harmincötezer éves a film históriája

Dealben nincs mozi, csak mozi-múzeum

Feliratkozás a hírlevélre

Email