Hogyan lett népköltészet az sms?

MEGJELENT: 2014. augusztus 8. | SZERZŐ: Rácz András

Alig derült ki, hogy a Kádár-kori falvak építészeti arculatát meghatározó sátortetős kockaház lényegében a huszadik század második felének népi építészete, sőt a randa modernista vakolatdíszekről is elmondható, hogy az a hatvanas-hetvenes évek népi ornamentikája, most azzal kell szembenéznünk, hogy az sms, a falfirka, de talán még a reklám is népköltészeti alkotás. Legalább is ezt állítja róla az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontban készülő Magyar Népköltészeti Lexikon. Márpedig az akadémikusoknak tudniuk kell az ilyesmit…

Ki sem hagyható

Annál inkább tudniuk kell, mert a készülő kötetben csaknem minden folklorista részt vesz, aki csak található az Akadémián. Benedek Katalin, Czövek Judit, Domokos Mariann, Gulyás Judit, Iancu Laura, Kriza Ildikó, Küllős Imola, Landgraf Ildikó, Magyar Zoltán, Mikos Éva, Nagy Ilona, Pócs Éva, Tamás Ildikó, Tátrai Zsuzsanna Vargha Katalin munkamódszeréről pedig tudjuk, hogy a lexikon elkészült szócikkeit mindnyájan elolvassák és megvitatják. A kutatók pedig az aprólékos bírálat alapján változtatnak a szövegen. A lexikonba végül csak a kijavított meghatározás kerülhet.
A kutatók a 2800 egységből álló címszólistát öt nagy tematikai csoportra osztották. A témák a következők: népköltészet alapvető fogalmai, a népköltészeti műfajok meghatározása, a különböző műfajok típusai és a bennük található motívumok, a folklorisztika fontosabb tudománytörténeti eseményei és személyiségei, és végül az intézmények a folklorisztikában. Mindez persze nem volna annyira érdekes, ha a címszavak között a hagyományos folklórműfajok, a mese, a ballada vagy a monda mellett nem jelennének meg újak is. Mert bizony, a szerkesztők tájékoztatása szerint a kötetben helyet kapnak majd az internet- és sms-folklór jellegzetességei, a reklám és a falfirka, vagy például az olyan, új születésű városi folklórt bemutató címszavak, mint a Valentin-nap.
Ha tehát a végleges változatban, a magyar szövegfolklór elemei között benne marad olyan fogalom, mint az sms, vagy a falfirka, akkor az bizonyára azt jelenti, hogy ki sem hagyható onnan.

Átalakuló kommunikációs formák
 „Minden tudományágnak szüksége van arra, hogy időről időre újragondolja szakterületének alapvető fogalmait, az új kutatások tükrében meghatározza a maga kereteit, kijelölje új határait. Így van ez a folklorisztikában is, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt évtizedekben alapvetően változott meg az a közeg, amelyben a kutatók a népköltészet jelenségeit vizsgálják. Ennek következtében pedig a népköltészet fogalma is átalakult. A klasszikusnak mondott műfajok eltűntek vagy a peremre szorultak. Újak születtek, amelyek sokkal életképesebbek, sokkal szélesebb körben ismertek, mint amilyenek a hagyományosak voltak” – magyarázta az újszerű megközelítés okát Szemerkényi Ágnes, az MTA BTK Néprajztudományi Intézet folklór témacsoportjának vezetője, a készülő kötet szerkesztője.
A kötet összeállítása során arra törekszik a szerzőgárda, hogy az olvasóknak megmutassa: a mindennapokban jelen levő számos jelenség – a reklámtól a falfirkáig – is a népköltészet részének tekinthető.
Természetesen a kötetben ott lesznek majd a népköltészet hagyományos formái is, így azok sem fognak csalódni az új lexikonban, akik a klasszikus népi szövegfolklór egyes elemeiről akarnak majd megtudni ezt vagy azt. De az vitathatatlan újdonsága lesz a kiadványnak, hogy a technikai eszközök gyors fejlődése következtében átalakuló kommunikációs formák nyomán született új műfajokat a néprajztudomány szemszögéből tárgyalja.  
Így aztán szócikk készül mindenről, ami a „nép száján”, vagy inkább a nép billentyűzetén, nyomógombján és képernyőjén születik és elhal. Szócikket kap egyebek mellett a halandzsa, a húsvéti locsolóvers, a tündérmesék kedvelt alakjai. Megtudhatja az olvasó, hogy mi az a latorvers, de tudományos igényű magyarázatot kínál majd a lexikon a rejtvényekről, a viccekről és a folklorisztikában eddig kevéssé kutatott jelenségekről, például a fohászról is.

Eleven kultúra
A hiánypótló mű szerzőgárdájának célja megmutatni, hogy a folklór több történeti anyagnál, több értelmüket vesztő népdaloknál, több a táncházi csujogatóknál, több néhány megszállott népi értelmiség identitáskereső felismerésénél, több pár ős öreg bácsi és néni szép emlékeinél. A népi szövegalkotás nem pusztán a lassan feledésre ítélt és csak a fesztiválokon feltámadó hagyományos népköltészetet jelenti, de mindennapjainkat átszövő, élő és eleven kultúra.
A Magyar Tudományos Akadémia honlapjának tájékoztatása szerint a szócikkek írásának befejezését 2015-re tervezik az alkotók, a kötetet pedig várhatóan 2016 végén vehetik majd kézbe a szakemberek, valamint a klasszikus és kortárs népi szövegkultúra iránt érdeklődő olvasók.
Érdeklődve várjuk.

 

Címkefelhő
Megosztás