Díszvendégek

MEGJELENT: 2019. november 14., csütörtök | SZERZŐ: R.G.A.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a minap jelentette be, hogy Spanyolország lesz a 2020. április 23. és 26. között tartandó, 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége. Egyúttal azt is tudatták, hogy az Európa legnagyobb könyvesboltjának titulált rendezvény díszvendége a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics lesz. 

Kép forrása

A spanyol irodalom legjava
A Budapesti könyvfesztiválnak évek óta a Millenáris ad otthont, ahol hazai és külföldi kiadók tucatjai mutatkozhatnak be elsősorban egymásnak – elvégre a rendezvény az európai könyvvásár-sorozat jelentős szereplője – másodsorban persze a hazai közönségnek is. Évről évre sokszázezer könyvbarát látogatja végig a standokat. 
A rendezvény hagyománya szerint minden évben díszvendégként kiemelt figyelmet kap egy-egy ország, amelynek irodalmát, könyvtermését különösen ajánlják az érdeklődőknek. Idén a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a Spanyol Nagykövetséggel és a Cervantes Intézettel együttműködve hozza el Spanyolország irodalmának legjavát a könyvfesztiválra.

Kép forrása

Budapest Nagydíj
Ugyancsak jeles hagyomány a díszvendégként érkező világhírű író meghívása, illetve huszonöt esztendeje hagyomány az is, hogy a díszvendég a könyvfesztivál pódiumbeszélgetéssel egybekötött megnyitóján a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökétől, és a Budapesti Főpolgármesteri Hivatal képviselőjétől átveheti a Budapest Nagydíjat. Az elismerést a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése Budapest főpolgármesterével, a Főváros támogatásával alapította meg, s a díj azóta a Magyarországon külföldi írónak adható legrangosabb elismeréssé vált. Olyan világhírű alkotók vették át, mint Mario Varga Llosa, Michel Houellebecq, Jorge Semprún, Günter Grass, Ljudmila Ulickaja, Umberto Eco, Jonathan Franzen, Amos Oz, Bret Easton Ellis, Daniel Kehlmann vagy Karl Ove Knausgård.

Kép forrása

Az utópia hangjai
Szvetlana Alekszijevics méltó folytatója lesz ennek a sornak. A belorusz író, oknyomozó újságíró dokumentarista műveiben a 20. századi szovjet történelem olyan traumatikus eseményeit dolgozza fel, mint a második világháború, az afganisztáni háború, a Szovjetunió felbomlása vagy a csernobili atomkatasztrófa. Aprólékos kutatómunka, túlélők és szemtanúk százaival folytatott beszélgetések alapján Az utópia hangjai címen írta meg ötkötetes regényciklusát, melynek az Európa Könyvkiadó gondozásában megjelent darabjai: Utolsó tanúk; Fiúk cinkkoporsóban; Csernobili ima; Elhordott múltjaink. A ciklus első darabja, A háború nem asszonyi dolog új fordításban és teljes terjedelmében a Helikon Kiadónál jelent meg Nők a tűzvonalban címmel. A 2020-as könyvfesztiválig az életműsorozat új, egységes kiadásban kerül a könyvesboltokba.
Szvetlana Alekszijevicset munkásságáért számos díjjal tüntették ki: többek között 1999-ben a Herder-díjat, 2013-ban pedig az egyik legrangosabb német civil kulturális elismerést, a német könyvszakma békedíját vehette át. 2015-ben irodalmi Nobel-díjat kapott „többszólamú írásaiért, amelyekben a jelenkor szenvedéseinek és a bátorságnak állított emlékművet”.
Több mint ötven nyelven és országban jelentek meg a kötetei, melyek alapján világszerte készültek filmek, színdarabok és rádiójátékok. Legutóbb Csernobili ima című dokumentumregénye nyert ismét aktualitást az HBO tavasszal debütált sikersorozata, a Csernobil kapcsán, melynek fontos forrásául szolgált. A kötet hónapok óta az eladási toplisták élén áll Magyarországon.
Megosztás