Székelyföldtől Sopronig

MEGJELENT: 2017. január 31., kedd | SZERZŐ: Gergely András

A csuda tudja, van-e valami köze A soproni sörgyár története címmel megjelent kötet kiadásának ahhoz a tényhez, hogy a különféle közösségi oldalakon sokan mérges bojkottot hirdetnek a Heineken termékeire, de tény, hogy a könyv akkor is érdekes, ha a Csíki Sör legalább akkora nemzeti ügy, mint az olimpia.

„Úgynevezett Székelyföld”

Ha már a bojkottal kezdtem, el kell mondanom, hogy a dolog valami nemzetközi söripari vállalat tavaly a szellemi tulajdon megsértése, szabálytalan konkurencia és tisztességtelen kereskedelmi tevékenység címén perelte be a csíkszentsimoni Igazi Csíki Sör Manufaktúrát, kérve, hogy tiltsák be a termék gyártását és forgalmazását. A szokványos, és nem túl érdekes jogi vita akkor fajult el és lett nemzeti üggyé, amikor kiderült, hogy a Heineken Románia a különféle beadványában a – román nacionalisták által is gyakran forgatott – „úgynevezett Székelyföld” kifejezést használja.
A Facebookon kedden elindított tiltakozás népszerűsítői arra szólítják fel a fogyasztókat, hogy ne fogyasszák és vásárolják a Heineken Románia termékeit, fel is sorolva a romániai Heineken-söröket, de azért nem igazán következetesek a tiltakozók, mert a listáról lehagyták a Harghita sört. Ezt bizonyára szeretik.
A kampány során a magyarországi sörök is célkeresztbe kerültek: a kezdeményezők a Soproni, a Gösser, a Zlatý bažant, a Kaiser, az Edelweiss, a Steffl és a Buckler, de még a Strongbow Gold almabor bojkottjára is felszólítják a közösséget.

Százhuszonkét éves soproni üzem
Miközben persze nehéz elképzelni, hogy a magyar ember lemondjon például a Soproniról. Annál is kevésbé, mert a most kiadott könyvből kiderül, Sopronban több, mint egy évszázada készül sör. Tegyük hozzá, jó sör. A soproni sörgyár története címmel megjelent könyvben az idén százhuszonkét éves soproni üzem különböző korszakairól, a sörgyártás meghatározó alakjairól olvashatnak azok, akik kíváncsiak Magyarország kedvenc sörének fotókkal és színes sörcímkékkel illusztrált kultúrtörténetére.
A könyv minapi bemutatóján Dr. Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város polgármestere egyebek mellett éppen ezt emelte ki. „A könyv ipartörténeti, technikatörténeti szempontból is fontos munka. A világunkban gyorsan váltják egymást a technológiák, ezért fontos, hogy a régi módszerek, praktikák legalább emlékként legyenek megörökítve az utókor számára" - fogalmazott Sopron polgármestere.
A kiadvány egyik érdekessége, hogy a gyár egyik dolgozójának több évtizedes kutatómunkáját foglalja össze. A szerző, Horváth Róbert, akinek már szülei és nagyapja is a Soproni sörgyárban dolgoztak, a könyv kapcsán elmondta: „Szerencsés ember vagyok, hiszen sörrajongóként és amatőr sörtörténészként a munkahelyem is egy sörgyár. Kutatásaim nyomán, címkegyűjteményem felhasználásával megszülethetett ez a könyv.  Sörcímke gyűjteményem több, mint 200 000 darabból áll, ebből 600 a II. világháború előttről való. A gyűjtemény még akkoriban kezdett épülni, amikor még nem volt olyan divat a sörös ereklyék gyűjtése. Örülök, hogy a kollekcióm több darabja is megtekinthető a könyv hasábjain”.

Személyes kapcsolat

A kötettel kapcsolatban José Matthijsse, a Soproni Sörgyárat üzemeltető Heineken Hungária vezérigazgatója szintén nyilatkozott. „A gyár története elkötelezett és alapos kutatómunka eredménye, amely nem csak a sörfőzés története és titkai iránt érdeklődőknek hasznos, de segít megérteni a Sopron városa és a Soproni sör közötti különleges kapcsolatot. A régi sörmesterek odaadása, arra tanít bennünket is, hogy kapcsolatunk a sörrel, a sörgyárral és Sopron városával legyen személyes. Ez a könyv büszkeséggel tölt el bennünket, hiszen egyik kollégánk kutatásain alapul, ugyanakkor emlékeztet felelősségünkre is, hogy a legjobb minőségű söröket kínáljuk fogyasztóinknak.” – tette hozzá a vezérigazgató.
Mi meg tegyük hozzá: Oké, szép a könyv, érdekes is, remek dolog, hogy a gyár támogatja dolgozójának hobbiját, az is nagyon rendben van, hogy jó söröket készítenek, magyar árpából, ahogy reklámozzák…
De ugyan, kedves José Matthijsse, nem tudna áttelefonálni romániai kollégájának, hogy kicsit több belátással kezeljék az erdélyi magyarok ügyeit? Nekünk az fontos. Nem „úgynevezett Székelyföld”, csak Székelyföld. Rendben?



Megosztás

Egypercesek

Csúcsra jár a MEK

Csúcsra jár a MEK

Az előző évihez képest 30 százalékkal emelkedett a nemzeti könyvtár által üzemeltetett online felület olvasottsága

Cserepont szolgáltatást indított az FSZEK!

Még ha nem is vagyunk kint a vízből, de örömhír, hogy újra lehet könyveket kölcsönözni, hála a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár eszes megoldásának

Kürti László Balassi Bálint-emlékkardot kapott

Az irodalmi elismerés másik idei díjazottja Ross Gillett ausztrál költő, műfordító

A képíró, Szalay Lajos

„Ha két grafikus neve marad fenn a XX. századból az utókornak, az egyik én leszek, ha csak egy, akkor Szalay Lajos.”

Stephen King, a mecénás

Kifizeti a diákok által írt könyv mintegy kétmillió forintos kiadási költségét