Könyvpiaci évértékelő

MEGJELENT: 2015. január 13. | SZERZŐ: László T. András

A 2013. évi növekedés után a tavalyi adatok alapján is forgalomélénkülésre számít a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Zentai Péter László, a szövetség elnöke azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy az elmúlt évben növekedtek a szakmán belüli feszültségek.

Megélénkült a könyvpiac

Bátrabban költöttek az emberek könyvre tavaly, mint korábban – mondta az évet értékelő interjúban a távirati irodának Zentai Péter László, aki felidézte azt is, hogy a 2008-ban kezdődött gazdasági válság hatására a magyar könyvszakma csaknem másfél évtizedes felívelése véget ért, öt éven át tartó könyvforgalmi zsugorodás következett, majd 2013-ban végre 2,9 százalékos növekedés váltotta fel a csökkenést.
Az igazgató emlékeztetett: 2014-ben a karácsonyi könyvvásárlás is korábban kezdődött, a növekedés üteme is reményekre adhat okot, de a részletes statisztikák várhatóan csak februárra készülnek el. A forgalom szempontjából legjelentősebb adventi időszakban sok tényező befolyásolja a vásárlásokat, például az időjárás, valamint az, hogy a tavalyi évben nem érkezett olyan világszenzáció a boltokba, mint korábban Dan Brown könyvei vagy a Harry Potter-sorozat, amelyek sokakat csábítottak be az üzletekbe.
Zentai Péter László ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az idén is számos kiváló könyv jelent meg, a szépirodalom élvonala mellett a „középgeneráció” írói is remek kötetekkel jelentkeztek Dragomán Györgytől, Grecsó Krisztiántól, Péterfy Gergelyen, Szilasi Lászlón át Kőrösi Zoltánig. „A kortárs magyar irodalom továbbra is nagyon jó időszakát éli” – jegyezte meg, hozzátéve, több bestseller-szerző műve is a boltokba került.

Botrányok, javaslatok, kudarcok

Az igazgató az évet értékelve kiemelte: sok problémával néztek szembe 2014-ben, például a legnagyobb bolthálózattal rendelkező, legnagyobb forgalmat bonyolító Pécsi Direkt Kft. pénzügyi nehézségeivel, amely az egész szakmában válsághangulatot váltott ki. Konfliktusokat okozott a másik nagy piaci szereplő, a fuzionáló Libri és Shopline kis cégeket hátrányba hozó, a saját kiadóinak versenyelőnyt biztosító kereskedelem-filozófiája is.
„Az egyik legnagyobb gond a magyar könyvpiacon, hogy a szakmánkra száz éve jellemző tisztességes verseny szabályait néhány piaci szereplő felrúgta” – hangsúlyozta Zentai Péter László, aki szerint például bizonyos kereskedők folyamatos árleszállításai az egész könyvszakma működését ássák alá.
Szólt arról is, hogy a Libri-csoporthoz tartó kiadók a tavaly jelezték, kilépnek az MKKE-ből, ugyanakkor a kereskedőcég bent maradt az egyesülésben. „Eddig nem fogalmaztam meg nyilvános kritikát, de most nem hallgathatom el, hogy a Libri Kiadó üzletpolitikája súlyos konfliktusokat okozott a szakmában” – fakadt ki az igazgató, példaként említve a kisebb kiadók szerzőinek szerinte etikátlan átcsábítását.
A könyvpiacon az állami támogatás mértéke nem éri el a két százalékot, így sokkal erősebb a verseny, a piaci szellem, mint a sokkal jobban dotált más területeken. Ez konfliktusokkal jár, de az igazi veszteség nem a verseny élesedése, hanem a szakmai szolidaritás, az „élni és élni hagyni” elvének elfelejtése – vélekedett az igazgató, aki szerint ennek az elvnek köszönheti a magyar könyvpiac a kulturális sokszínűségét. Szerinte éppen ezért az MKKE feladata, hogy védje a kisebb vállalkozásokat, őrizze a piaci sokszínűséget, miközben azt sem szabad figyelmen kívül hagynia, hogy a koncentráció a működés természetes velejárója, mert csak így érkezhet tőke az ágazatba.
A szakma védelmében az idén ősszel hatpontos javaslatcsomaggal állt elő az MKKE, amelyben szerepelt az újdonságok, valamint a kis kiadók, független könyvesboltok védelmében szorgalmazott árkötöttségi törvényjavaslat, a Márai-program kibővített folytatása, olvasásnépszerűsítési kampány vagy például könyvvásárlási adókedvezmény a pedagógusoknak. Az igazgató kiemelte: a javaslatcsomag egyik elemét sem kritizálta a kormány, de a MKKE mégsem tudta keresztülvinni elképzeléseit.

Amerikai díszvendég
Zentai Péter László rámutatott: az, hogy Magyarország díszvendégként mutatkozhatott be számos országban, például októberben, Isztambulban, az a MKKE által szervezett Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválnak köszönhető, amelynek meghívására idén áprilisban Törökország könyvkultúrája mutatkozhatott be nagy sikerrel.
Az igazgató szólt arról is, hogy a könyvpiac felélénkülésében jelentős szerepet játszik a két legnagyobb könyves seregszemle, az áprilisi nemzetközi könyvfesztivál és a nyári Ünnepi Könyvhét, amelyek a válság alatt is segítettek megőrizni az ország több mint két évszázados „literátus hagyományait”. Kiemelte: 2015-ben a díszvendég író az egyik legnevesebb amerikai szerző, Jonathan Franzen, a Szabadság, az Erős rengés és a Javítások című kötetek szerzője lesz, emellett a magyar könyvkultúra, a szervezett magyar könyvpiac 220 éves jubileumát is megünneplik a fesztiválon.








Címkefelhő
Megosztás

Egypercesek

Koko távozott

Koko távozott

Jelbeszédével átírta mindazt, amit az állati elmékről gondolunk

Mire való ez a gomb?

Megjelent Bruce Dickinsonnak, az Iron Maiden frontemberének önéletrajzi könyve

Könyvről Könyvért

Cikkeket csak előzetes egyeztetést követően fogadnak

Orgonaépítők

A hagyományos kézműves orgonaépítés korából hasonló gyűjtemény eddig nem volt ismert

Harmincötezer éves a film históriája

Dealben nincs mozi, csak mozi-múzeum

Feliratkozás a hírlevélre

Email