Nakatonbecu nem szemetel

MEGJELENT: 2014. február 17., hétfő | SZERZŐ: Rácz András

Hogy a japánok másképp gondolkoznak, mint mi európaiak, azt eddig is tudtuk. Ám, hogy pontosan miben áll a japán másféleség, azt nagyon nehéz megragadni. Most azonban olyan hírt kürtöltek világgá a hírügynökségek, amelyben tetten érhető a japán észjárás furcsasága.  

Történt ugyanis, hogy az északi Hokkaido szigeten található 1900 lakosú Nakatonbecu nyolctagú közgyűlése bocsánatkérésre szólította föl Murakami Haruki japán regényírót. A neves szerzőről egyébként többször rebesgették már, hogy ő lenne a következő Nobel-díj várományosa, könyveit 40 nyelvre fordították le. Legnépszerűbb regényei, a Kafka a tengerparton, A kurblimadár krónikája, a Norvég erdő vagy az 1Q84 magyarul is olvashatók. Legutóbbi regénye, A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei tavaly a legnagyobb példányszámban elkelt regény volt Japánban.
Nos, tőle követel bocsánatkérést most Nakatonbecu, amelynek közgyűlése azt állítja, hogy a szerző egy novellájában megsértette a település lakosságát. A kisváros lakói azon háborodtak föl, hogy az író egy decemberben megjelent novellájában negatív színben tünteti föl a település lakóit. A Vezesd az autóm – férfiak nők nélkül című elbeszélés egy passzusában egy megözvegyült középkorú színész és fiatal női sofőrje beszélget egy kocsiban. Amikor a nakatonbecui sofőr kidobja az ablakon égő cigarettáját, a színész azt gondolja magában: „Nakatonbecuban nyilván ez a szokás".
A képviselőtestületet most úgy véli, hogy a 24 oldalas novella félsornyi szövege a várost a közterületen szemetelők településeként ábrázolja. A testület titkára az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta: a város lakói kora tavasszal önként takarítják el a közterületeken összegyűlt szemetet, ráadásul, mivel a település hegyvidéken fekszik, az erdőtüzek elkerülésére is nagyon ügyelnek. „Ez sohasem volt olyan város, ahol naponta cigarettát dobálnak el. Tudni akarjuk, miért kellett egy létező város nevét ilyen módon felhasználni".
A képviselők a novellát kiadó Bungeisundzsu magazintól is magyarázatot követeltek, egyszóval láthatóan komolyan veszik a dolgot. Nekünk, európaiaknak inkább úgy tűnhet, ügyes településmarketinggel van dolgunk, de bizony könnyen lehet, hogy a japánok valóban ennyire komolyan veszik az apró részleteket.
Ugyan kinek tűnne föl mifelénk egy félmondatos megjegyzés? De, ha valakinek föltűnik, írja meg nekünk kommentben, melyik kortárs elbeszélésben, melyik településünk szerepel pozitív, vagy negatív összefüggésben.

Címkefelhő
Megosztás