Az őszi szezon egyik legkülönlegesebb szakácskönyve jelent meg a közelmúltban. Cserna-Szabó András író komoly kutató- és szervezőmunkájának köszönhetően Kövi Pál tradicionális receptjei várják azokat, akik szeretnének elmerülni a régi magyar, székely, román, szász, zsidó, örmény, szombatos stb. ételek világában

Kép forrása

Cserna-Szabó András, az új kötet megálmodója így fogalmaz a különleges könyvről: „Kövi Pál a 20. század második felében (a magyar konyhaművészet sötét korszakában) a verőfényes világgasztronómia egyik ünnepelt főszereplője volt, nevét itthon mégis csak kevesen ismerik. Pedig ő a magyar gasztronómia Puskása, Bartókja vagy éppen Kordája. Nevét mégsem viselik utcák, terek, vendéglők, vendéglátós iskolák vagy ételek (csupán egy balassagyarmati sportpálya). Pedig jó lenne tüzetesen megismernünk, mert még holtában is sokat tanulhatunk tőle. Mondjuk arról, hogyan kell világszínvonalú éttermet csinálni. Vagy arról, milyen fontos, hogy kulináris hagyományainkat összegyűjtsük, ápoljuk, komolyan vegyük.”
Kövi Pál, a híres New York-i vendéglős a hetvenes években visszatért ifjúkorának helyszínére, Erdélybe, hogy összegyűjtse a régi magyar, székely, román, szász, zsidó, örmény, és mindenféle egyéb recepteket. A szakácskönyvet azután megtöltötte irodalmi-gasztronómiai esszékkel, a kor erdélyi íróit kérve föl szerzőknek. A könyv először 1980-ban Bukarestben jelent meg magyarul (pár évvel később New York-ban angolul.) 

Ha azonban azt hinnénk, hogy valami felújított kiadást vehetünk kezünkbe, hát nem is tévedhetnénk nagyobbat. A kiadó nem is apró csavarral újította meg a könyvet. Ez alkalommal az eredeti receptek mellé új esszék íródtak. A kötet szerzői lettek mások mellett Bächer Iván, Cserna-Szabó András, Darida Benedek, Demény Péter, Andrei Dósa, Esterházy Péter, Kali Kinga, Király Kinga Júlia, Nyáry Krisztián, Papp Sándor Zsigmond, Frank J. Prial, Saly Noémi, Szederkényi Olga, Tatár Zoltán, Tompa Imre, Ugron Zsolna, Váncsa István. Az új írásokban feltűnnek puliszkák és tokányok, az erdélyi zsidó és örmény konyha fogásai, kolozsvári káposzták és a marosvásárhelyi vargabélesek, nyomtatott szakácskönyvek és nagymamák kézzel írt receptfüzetei, útszéli sütödék és legendás vendéglők, ősi fogások és hamis műételek, csorbák és miccsek, zakuszkák és sajtok, szászok és románok – és ez a felsorolás csak egy kis ízelítő!