Fagyos harc az Édenben
Fagyos körülmények között, de továbbra is a dinoszauruszok között folytatódik az Édentől nyugatra című történet. Harry Harrison ugyanis egy jégkorszakkal színezi meg alternatív történelmi regényének második részét.
Kép forrása
Mi lett volna, ha nem halnak ki a dinoszauruszok? Harry Harrison az Édentől nyugatra című, alternatív történelmi regényével képet ad erről. Szerinte fejlett és fejletlen civilizációk csapnak össze a világuralomért a dinók közt – ajánlottuk nemrég a sci-fi nagymesterek elittársaságába tartozó, amerikai szerző 2009-es kötetét. Már korábbi cikkünkben is említettük, hogy bizony a regény két – a Fagyos Éden és a Vissza az Édenbe című – folytatást is megélt. Eddig azonban nem lapoztunk bele az újabb részekben. Mostanáig!
Az Éden-trilógiát egyébként a kritikusok csak Frank Herbert Dűnéjéhez mérik. A Washington Post Book World kritikájában pedig egyszerűen csak „minden értelemben nagy regénynek, a mesterségbeli tudás diadalának” nevezik.
Harry Harrison a Fagyos Édenben bolygónknak egy olyan elképzelt arcát mutatja, ráadásul olyan aprólékos kidolgozottsággal, hogy el sem hinnénk, valójában nem így alakult a történelem.
A történetben az Éden párhuzamos valóságában harc folyik két civilizáció között a Földért. Természetesen mindkét faj magának akarja a teljes hatalmat a bolygó felett. A yilané dinoszauruszokat hívja segítségük, melyen nemcsak hogy nem haltak ki, de egy értelmes fajuk a biotechnológia tudományának segítségével meghódította a bolygó nagy részét. Riválisaik, az emberek nem rendelkeznek olyan fejlett technikával, mint ők, szívósságban azonban méltó versenytársak, és most még a természet is az ő oldalukra állt. Közeledik ugyanis a jégkorszak, amit talán csak a melegvérűek élhetnek túl.
A fikciós történelmi regényben a harc minden eddiginél kiélezettebb lesz, és két ellenfél, ráadásul az ember Kerrick, valamint a yilané Vainté számára egyenesen személyes üggyé válik. A kérdés pedig a túlélésről szól: felülkerekedhet-e bármelyikük a másikon, vagy mindkét fajból csupán megkövült csontok maradnak meg az utókor számára?
Kép forrása
Mi lett volna, ha nem halnak ki a dinoszauruszok? Harry Harrison az Édentől nyugatra című, alternatív történelmi regényével képet ad erről. Szerinte fejlett és fejletlen civilizációk csapnak össze a világuralomért a dinók közt – ajánlottuk nemrég a sci-fi nagymesterek elittársaságába tartozó, amerikai szerző 2009-es kötetét. Már korábbi cikkünkben is említettük, hogy bizony a regény két – a Fagyos Éden és a Vissza az Édenbe című – folytatást is megélt. Eddig azonban nem lapoztunk bele az újabb részekben. Mostanáig!
Az Éden-trilógiát egyébként a kritikusok csak Frank Herbert Dűnéjéhez mérik. A Washington Post Book World kritikájában pedig egyszerűen csak „minden értelemben nagy regénynek, a mesterségbeli tudás diadalának” nevezik.
Harry Harrison a Fagyos Édenben bolygónknak egy olyan elképzelt arcát mutatja, ráadásul olyan aprólékos kidolgozottsággal, hogy el sem hinnénk, valójában nem így alakult a történelem.
A történetben az Éden párhuzamos valóságában harc folyik két civilizáció között a Földért. Természetesen mindkét faj magának akarja a teljes hatalmat a bolygó felett. A yilané dinoszauruszokat hívja segítségük, melyen nemcsak hogy nem haltak ki, de egy értelmes fajuk a biotechnológia tudományának segítségével meghódította a bolygó nagy részét. Riválisaik, az emberek nem rendelkeznek olyan fejlett technikával, mint ők, szívósságban azonban méltó versenytársak, és most még a természet is az ő oldalukra állt. Közeledik ugyanis a jégkorszak, amit talán csak a melegvérűek élhetnek túl.
A fikciós történelmi regényben a harc minden eddiginél kiélezettebb lesz, és két ellenfél, ráadásul az ember Kerrick, valamint a yilané Vainté számára egyenesen személyes üggyé válik. A kérdés pedig a túlélésről szól: felülkerekedhet-e bármelyikük a másikon, vagy mindkét fajból csupán megkövült csontok maradnak meg az utókor számára?
Egypercesek
A háború megosztja az amerikai írókat
A PEN America lemondta irodalmi díjátadóját a jelöltek egy részének bojkottja miatt
Ősi titokra derült fény
A herculaneumi papirusztekercsekből az is kiderült, pontosan hol temették el Platónt
Magyarország fotóalbuma
A Magyarország 365 fotópályázat képeiből készült könyvet mutattak be Budapesten