Azt hiszem, kevés szórakoztatóbb dolog van, mint magunkra ölteni a túrafelszerelést, és (számunkra) ismeretlen tájak, vidékek felé venni az irányt, hogy fölfedezzük az ott rejlő csodákat és természeti értékeket. Különösen, ha e kalandhoz még kellemes társaság is csatlakozik! Czernák Eszter új kötetében, a Vidrák, gólyák, denevérekben pontosan így történik: a könyvben egy négytagú család kirándulásain keresztül közel húsz hazai térséget barangolhatunk be – a Mecsek barlangjaitól kezdve a Hortobágyig. Az pedig, hogy ezt követően, megmaradunk-e a könyvélmény teremtette képzeletnél, vagy tényleg magunkra öltjük a túrafelszerelést, már csak rajtunk múlik. Hiszen a kiadvány – alapvető célkitűzése szerint, – nem csupán olvasásélménnyel, de számtalan túrajavaslattal és gyakorlati útmutatóval is szolgál.

Czernák Eszter meséi (korábban) elsősorban az óvodás korú gyerekeket szólították meg, ám a Sárkányovi és a Panka sorozat szerzője új könyvében szélesebb korosztályt céloz meg, s – ahogy, az egy igazi családi barangolóhoz illik, – a kisebbek mellett a család többi tagjának is tartogat érdekes, akár a felnőttek számára is újdonságot jelentő információkat. 

A Családi barangoló sorozatban megjelent könyv szereplői: Kamilla, Olivér és szüleik, a túrázás, no és ebből értetődően, a természet szerelmesei. Télen-nyáron, hóban és rekkenő hőségben, mindig készen állnak rá, hogy fölvegyék a túrabakancsot, és elinduljanak újabb és újabb úti célok felé. 

A könyvben 18 helyszínre kalauzolnak el bennünket; a közismert, népszerű kirándulóhelyek mellett számos kevésbé ismert, ám annál izgalmasabbnak tűnő, felfedezésre váró vidékre. 

Kamillát és Olit persze mindenekelőtt az állatok foglalkoztatják: ezért aztán az egyes helyszínek mindig az adott terület őshonos állataihoz kapcsolódnak. 

Így jutunk el velük mi is, – denevéreket és vidrákat fürkészve – az Abaligeti cseppkőbarlangba, a „fürge ürgékkel és a déli dagonyával” kecsegtető bivaly-les során a kápolnapusztai rezervátumba, a Fülemülék éjszakáján, a Bükki Nemzeti Parkba, vagy épp teknősök után kutatva, a Tatai Fényes Tanösvény lápos vidékére. Máskor vízi óriások, kihalófélben lévő halfajok nyomába eredünk a különleges, földalatti, Tisza-tavi Ökocentrumban, de találkozhatunk még hódokkal, Csarna-völgyi szalamandrákkal, valamint számtalan, szebbnél-szebb madárfajjal is, sőt a világ utolsó, fennmaradt vadlófajával, a Prezsavalszkij-lovakkal, egyik utolsó élőhelyükön, a Hortobágyi Vadasparkban.

Így aztán, amíg a meséket olvassuk, és a család könnyed-vidám történetein szórakozunk, vicces sztorikon és mulatságos párbeszédeken, rengeteg hasznos tudnivalóval gazdagodunk hazánk természeti értékeiről: az egyes tájegységek élővilágáról, őshonos állatokról, növényekről, jellegzetes kőzetekről. 

A mesék, a mellett, hogy segítséget nyújtanak a családi kiruccanások helyszíneinek kiválasztásához, arra is felhívják a figyelmünket, hogy mire érdemes figyelnünk útjaink során, hogy minél több csoda föltárulhasson előttünk.

A szöveget Láng Anna sajátos nyelvi humorral megálmodott, színpompás rajzai teszik teljessé, melyek valósághűségükkel nagyban segítik e képzeletbeli barangolást.

A könyv számos interaktív, játékos elemet tartalmaz. Egyebek mellett az elején található Kincskereső térképet, ahol a gyerekek beszínezhetik az általuk már végiglátogatott helyszínek pecsétjeit. A szerző ráadásul továbbmegy egy játékos ötlettel, s arra biztatja a gyerekeket, hogy – Oli példáját követve, aki a mesékben mindig az aktuális túrahelyszínhez igazodva választja ki aznapi zokniját – ők is olyan színűre fessenek, amilyen zoknit a kiránduláson viseltek!

A térkép, a gyönyörű, figyelemfelkeltő képek, no és persze a történetek, mind arra buzdítanak, hogy kövessük a szereplők által bejárt mesék útvonalát: és fedezzük föl, mutassuk meg gyerekeinknek Magyarország őshonos állatainak lenyűgöző világát!

Czernák Eszter: Vidrák, gólyák, denevérek, Pagony Kiadó, 2025