Szerintem Viola Szandra akkor fordult a magyar mitológia felé, amikor kiköltözött a Pilisbe és szembesült a pannon táj csodájával, a lokalitásban élő közösség különös erejével, a falusi hétköznapok természetközeli lüktetésével. Lehet, hogy tévedek, de az írónő közelmúltban megjelent meséi és a korábban kiadott versei között elképesztő különbség van… 

Kép forrása

Testtől a lélekig

Erősen erotikus tartalmakkal nyilvánosságra lépő Viola Szandra annak idején több verseskötetet publikált. Ilyen volt a Léleksztriptíz (2008), a Testreszabás (2014) és a Használt fényforrások (2021). Eleinte lenyűgöző aktfotóin maga a test volt a versek hordozója, később egyre klasszikusabb formák felé fordult, míg végül megérkezett azon tollforgatók közé, akik nem a formával, a polgárpukkasztással, a kuriozitással akarnak újat hozni az irodalomba, hanem a tartalmak által. 2024-ben megjelent regénye, A hetedik Égbolt, a Hajnal öröksége sorozat második kötete, amely folytatja a fiatal főhős, Hajnal kalandjait a magyar mitológia és néphagyományok világában. Hogy ennek a változásnak volt-e köze ahhoz, hogy a nagyvárosi lánykából vidéki hölgy lett, azt persze csak én gondolom, de tény: az erotikus vonal helyére decens irodalom-népszerűsítő programok léptek, mint például a verskarácsonyfa és a versékszerek, az aktfotózást pedig felváltotta a Poétikon rádióműsor szerkesztése, vezetése. No és persze a verseket felváltották a regények. 

Kép forrása

Hajnal öröksége

Az egymás után megjelenő Hajnal-könyvek Lichtenberg Hajnal történetét vagy inkább történeteit mesélik el ahogy egyre távolabb sodródik a magyar mitológia és néphagyományok világába, no meg persze az emberi kapcsolatok és pszichés jelenségek mélyrétegeibe, amelyeknek megfejtéséhez éppen a mágikus-mitologikus tradíciók vihetnek közel. A történetekben megjelennek a magyar mondavilág alakjai, boszorkányok, lidércek és mindenféle rémisztő vagy éppen útmutató mitikus lények. 

A fülszöveg így foglalja össze A hetedik Égbolt lényegét: „Hajnal az őszi szünetben visszatér Piliscsudára, korábbi kalandjai színhelyére. Alig várja, hogy a legjobb barátnőjét, Laurát bemutathassa Rozi néninek és elvigye a Világfához. Velük tart Hajnal szerelme, Dávid, és a fiú unokatestvére, Ramóna is. A szünet jó bulinak indul, de hamar kiderül, hogy ami Hajnal számára érdekes, az Laura számára egyáltalán nem az, ráadásul Luca néni minden figyelmét a két unokájának szenteli. A lassan gyűlő sérelmek mellett felbukkan a múltból egy titokzatos alak, a démonok és ártó szellemek, pedig olyan fenyegetést jelentenek, aminek megoldásához nem elég Luca néni különleges tudása, a fiataloknak össze kell fogniuk. Hajnalra egy ijesztő utazás vár az Égboltok között, és ami a végén vár rá, az felülmúl minden eddigi rettenetet.”

Kép forrása

Nem csak fiataloknak

A hetedik Égbolt megjelenését látható érdeklődéssel fogadta a kulturális sajtó. Az Irodalmi Jelen annak idején beszámolt a könyvbemutatóról, kiemelve a regény misztikus hangulatát és a magyar mitológia kreatív feldolgozását. A Demokrata ugyancsak méltatta a könyvet, hangsúlyozva, hogy a szerző sikeresen ötvözi a hagyományos elemeket a modern irodalmi formákkal. A Képmás Magazin interjút közölt Viola Szandrával, amelyben a szerző nyilatkozott a regény keletkezéséről és céljairól, különösen a fiatal olvasók megszólításáról…

No, igen: nem árt elmondani, hogy Viola Szandra fantasysorozata elsősorban fiatal olvasóknak készült. Törtélnetfűzése, nyelvi megformálása, problémafelvetései, a cselekmény háttere mind-mind a kamaszkorú olvasók horizontjához igazodnak. Persze ez nem jelenti azt, hogy idősebbek ki sem nyithatják a köteteket. Nyilván sokan tudják örömmel lapozgatni mindkét könyvet, különösen akkor, ha szívesen mélyednek el a magyar néphagyományok és mitológiai alakok között, ha érdeklődve fogadják a kulturális örökség és a modern irodalom találkozását.