A Magyar Népmese Napját a Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére 2005 óta ünnepeljük meg. A kezdeményezők célja az volt, hogy a népmesék fennmaradjanak és a mesékben élő bölcsességet a jelen nemzedékei továbbadhassák az új generációknak. A Magyar Népmese Napja Benedek Elek születésnapja.

Elek apó
Benedek Elek 1859-ben született az erdélyi Kisbaconban. A budapesti bölcsészkar elvégzése után újságíró lett. 1889-ben Pósa Lajos költővel, meseíróval indították útjára az első valóban irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklapot, Az én újságomat, később, 1909-től Sebők Zsigmond meseíróval közösen szerkesztették a Jó pajtást. 1885-ben adta ki a Székely Tündérország, majd a Székely mesemondó című köteteket. 1896-ban a millenniumi ünnepségekre jelent meg igazi szívügye, az ötkötetes Magyar mese- és mondavilág, amely négyszáz történetet, általa összegyűjtött meséket és mondákat tartalmaz, és korának legnagyobb példányszámot elért sikerkönyve lett.
Ifjúsági könyvsorozatot is indított, amelynek címe Kis Könyvtár, később Benedek Elek Kiskönyvtára lett. Gyerekeknek szánt verseket, leányregényeket, meseátdolgozásokat adott közre nagy hozzáértéssel, esztétikai igényességgel. Újra fogalmazta az Ezeregyéjszaka történeteit és Grimm legszebb meséit. A trianoni döntést követően sok más értelmiségivel együtt Erdélyt választotta hazájának, és 1921-ben végleg hazatért Kisbaconba. A Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette, illetve a gyermekek Elek apójaként kiterjedt levelezést folytatott olvasóival.
1929. augusztus 17-én hunyt el.

Rendezvények Magyarországon és a határon túl
A Magyar Népmese Napjának célja, hogy megőrizve a Benedek Elek által ránk hagyott értékeket, tovább adjuk a tudást: mesélni az egyik legfontosabb dolog, amit megtehetünk gyermekeinkért.
A népmese napja rendezvényéhez az elmúlt évtizedben egyre több intézmény és szervezet csatlakozott saját programokkal Magyarországról és a határon túlról egyaránt.
Ebben az évben hatvankét magyarországi és kilenc határon túli helyszín kapcsolódik több mint száz programmal az emléknaphoz. Számos általános és középiskolában tartanak mesefelolvasást, több helyen hirdettek rajzpályázatot, kvízversenyeket vagy ügyességi próbákat, de lesz ahol tematikus történeteket, állatos vagy székely meséket olvasnak fel. természetesen a legtöbb nyilvános könyvtárban is rendezvényekkel mese-előadásokkal, diavetítésekkel, színházi előadásokkal mesemaratonnal,  a mesék világát feldolgozó kiállítással várják a gyerekeket.
A magyarországi programok mellett Kézdivásárhelyről, Nagyenyedről, Bihardiószegről, Nagybúnról, Csíkszeredáról, Szamosújvárról, Sepsiszentgyörgyről, Érmihályfalváról is csatlakoztak iskolák és könyvtárak a programokhoz.

Minden este népmese
Ebben az évben a magyar népmesék megőrzésének igényéhez a kormány is csatlakozott.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ugyanis a magyar népmesekincs megőrzését és terjesztését célzó programot dolgozott ki. A kezdeményezéssel a minisztérium azt szeretnén elérni, ha minél kedveltebb, ismertebb és elfogadottabb lenne a népmesék esti és napközbeni olvasása – hangsúlyozta Rétvári Bence parlamenti államtitkár kedden, a magyar népmese napja alkalmából rendezett sajtótájékoztatón. Az államtitkár hozzátette: a népmese olyan kincs, amelyet az minisztériumnak és háttérintézményeinek közösen kell bemutatniuk és népszerűsíteniük. Kiemelte: a népmesekincs a magyar nemzeti összetartozás fontos jelképe, a közösségi identitás, az egyéni fejlődés és a családi összetartó erő lényeges eleme. Ezért hirdeti meg a minisztérium a Minden este népmese programot, hogy minél többen meséljenek gyermeküknek.
Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója arról beszélt, hogy az intézmény aktívan részt vett a magyar népmesekincs terjesztésére irányuló cselekvési terv kidolgozásában, céljuk a területen tevékenykedők összefogása. Szeretnének a közmédiával is együttműködni, hogy a jó példák is képernyőre kerülhessenek, emellett társadalmi tanács létrehozását is tervezik. Terveik közé tartozik mesemondási kézikönyv és mobiltelefonos alkalmazás megvalósítása is.
Pompor Zoltán, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgató-helyettese hozzá tette, hasznosnak találnák, ha erősödne az élőszavas mesemondás szerepe, és ha a tankönyvekben a népmesék eredeti, csonkítatlan változatban jelennének meg.