Nincs gonosz Berlinben
Mohammad Raszulof iráni ellenzéki rendező Nincs gonosz című alkotása nyerte a legjobb filmnek járó Arany Medve díjat a hetvenedik Berlinalén, azaz Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon.
A rendező nem tudott részt venni a világ legnagyobb filmes közönségfesztiváljának díjkiosztó gáláján, mert nem kapott utazási engedélyt hazája hatóságaitól. Az elismerést lánya, Baran Raszulof vette át. Mint mondta, az édesapja hiánya és az elismerés együtt végletesen vegyes érzésekkel tölti el, egyszerre nagyon szomorú és nagyon boldog.
Kép forrása
Felkavaró mestermű
Mohammad Raszulof hatéves, majd fellebbezés után egy esztendőre csökkentett szabadságvesztést kapott, amiért a 2009-es elnökválasztás után részt vett a teheráni rezsim elleni tüntetéseken. A filmkészítéstől ugyan nem tiltották el, de munkáját igen nehéz körülmények között végzi, és alkotásait nem vetíthetik hazájában.
Az iráni-német-cseh koprodukcióban készült díjnyertes alkotás négy epizódból áll, központi témája az iráni jogrendben is szereplő és a perzsa államban nemzetközi összevetésben gyakran, évente több százszor alkalmazott halálbüntetés. A százötven perces film világpremierjét a Berlinalén tartották, az első kritikák felkavaró mesterműként jellemezték.
A Berlinale fődíját tíz év alatt harmadszor nyerte el ellenzéki iráni rendező; 2011-ben Aszgar Farhadi kapta az Arany Medvét Nader és Simin – Egy elválás története című alkotásáért, 2015-ben pedig Dzsafár Panahi a Taxi Teheran című filmjéért. A fesztivál új vezetése – Carlo Chatrian művészeti igazgató és Mariette Rissenbeek ügyvezető igazgató –, illetve az Oscar-díjas brit színész, Jeremy Irons vezette nemzetközi zsűri így tovább vitte az aktuális társadalmi és politikai kérdéseket tárgyaló filmekre nyitott szemleként számon tartott Berlinale évtizedes hagyományait. Ez számos további díjban is megmutatkozott. A zsűri nagydíját – egy Ezüst Medvét – például Eliza Hittman amerikai rendező kapta Soha ritkán néha mindig (Never Rarely Sometimes Always) című alkotásáért, amely egy tizenhét éves lány nem kívánt terhességéről szól, a legjobb rendezésért járó Ezüst Medvét pedig a dél-koreai Hong Sangoo vehette át A nő, aki futott (Domangchin yeoja) című filmjéért, amelynek főszereplője a férje üzleti útja révén első alkalommal próbálkozik az önálló élettel.
Kép forrása
Előzmények törlése
Az egykori fesztiváligazgató Alfred Bauerről elnevezett díjat az idén megszüntették, miután a Die Zeit című hetilap új adatokat tárt fel a névadónak a náci kultúrpolitikában betöltött – és a második világháború után elhallgatott – szerepéről. Helyette A 70. Berlinale Különdíja néven osztottak ki egy Ezüst Medvét, amelyet Benoit Delépine és Gustave Kervern kapott az Előzmények törlése (Effacer l'historique) című szatírájukért, amely az internet, az okostelefon, és különösen a közösségi média használatáról szól. Az egyik társrendező, Benoit Delépine a díj átvétele után telefonját felemelve azt mondta: „minél több adathoz adunk hozzáférést ennek a készüléknek, annál kevesebb marad a fejünkben”.
A legjobb női alakításért járó Ezüst Medvét Paula Beer német színésznő kapta az Undine című német alkotásban nyújtott alakításáért. A legjobb férfi színésznek járó Ezüst Medvével Elio Germanót, az El akartam rejtőzni (Voleva nascodermi) című olasz film főszereplőjét tüntették ki, aki a Berlinale másik olasz versenyfilmjében, a Rossz mesékben (Favolacce) is főszereplő. Ennek a filmnek a két társrendezője és társ-forgatókönyvírója, Fabio és Damiano D'Innocenzo a legjobb forgatókönyvért járó Ezüst Medvét vehette át.
A fődíjakat – az Arany Medvét és az Ezüst Medvéket – a nemzetközi zsűri tagjai adták át a több ezer meghívott vendég részvételével tartott gálán. Több esetben kiemelték, hogy a mezőny nagyon erős, és ezért ugyan nagyon nehéz volt a választás, de biztosan nem hoztak rossz döntést. Jeremy Irons kiemelte, hogy igen-igen heves viták után ítélték oda az elismeréseket, „de a vetítővásznon megjelenő tengernyi tehetséget tekintve, ennek így is kellett lennie”.
Kép forrása
Helen Mirren életműdíja
A nagyjátékfilmes szekció mellett egy sor további szekcióban is kiosztottak díjakat. Átadták a többi között a rövidfilmes versenyprogram húszezer euróval (hatmillió nyolcszázezer forint) járó, Audi Short Film Award nevű elismerését Adrien Merigeau francia rendezőnek Genius Loci című munkájáért. Az elsimerést Bucsi Réka nyújtotta át, aki Solar Walk című műve révén 2018-ban ugyanezt a díjat nyerte el, és az idén zsűritagként tért vissza a fesztiválra.
A fesztivál életműdíjával Helen Mirrent tüntették ki. Az orosz származású Oscar-díjas brit színésznő kiemelte: „úgy tekintek magamra, mint aki brit és egyben európai, és ez mindig így lesz, Brexit ide vagy oda”.
A Berlinale a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb a vezető nemzetközi filmfesztiválok sorában, látogatóinak száma rendre félmillió körül van. Idei költségvetése több mint huszonhétmillió euró. A szemle a magyar filmművészet számára is fontos bemutatkozási fórum, fődíját, az Arany Medvét 2017-ben Enyedi Ildikó nyerte el Testről és lélekről című alkotásával.
A rendező nem tudott részt venni a világ legnagyobb filmes közönségfesztiváljának díjkiosztó gáláján, mert nem kapott utazási engedélyt hazája hatóságaitól. Az elismerést lánya, Baran Raszulof vette át. Mint mondta, az édesapja hiánya és az elismerés együtt végletesen vegyes érzésekkel tölti el, egyszerre nagyon szomorú és nagyon boldog.
Kép forrása
Felkavaró mestermű
Mohammad Raszulof hatéves, majd fellebbezés után egy esztendőre csökkentett szabadságvesztést kapott, amiért a 2009-es elnökválasztás után részt vett a teheráni rezsim elleni tüntetéseken. A filmkészítéstől ugyan nem tiltották el, de munkáját igen nehéz körülmények között végzi, és alkotásait nem vetíthetik hazájában.
Az iráni-német-cseh koprodukcióban készült díjnyertes alkotás négy epizódból áll, központi témája az iráni jogrendben is szereplő és a perzsa államban nemzetközi összevetésben gyakran, évente több százszor alkalmazott halálbüntetés. A százötven perces film világpremierjét a Berlinalén tartották, az első kritikák felkavaró mesterműként jellemezték.
A Berlinale fődíját tíz év alatt harmadszor nyerte el ellenzéki iráni rendező; 2011-ben Aszgar Farhadi kapta az Arany Medvét Nader és Simin – Egy elválás története című alkotásáért, 2015-ben pedig Dzsafár Panahi a Taxi Teheran című filmjéért. A fesztivál új vezetése – Carlo Chatrian művészeti igazgató és Mariette Rissenbeek ügyvezető igazgató –, illetve az Oscar-díjas brit színész, Jeremy Irons vezette nemzetközi zsűri így tovább vitte az aktuális társadalmi és politikai kérdéseket tárgyaló filmekre nyitott szemleként számon tartott Berlinale évtizedes hagyományait. Ez számos további díjban is megmutatkozott. A zsűri nagydíját – egy Ezüst Medvét – például Eliza Hittman amerikai rendező kapta Soha ritkán néha mindig (Never Rarely Sometimes Always) című alkotásáért, amely egy tizenhét éves lány nem kívánt terhességéről szól, a legjobb rendezésért járó Ezüst Medvét pedig a dél-koreai Hong Sangoo vehette át A nő, aki futott (Domangchin yeoja) című filmjéért, amelynek főszereplője a férje üzleti útja révén első alkalommal próbálkozik az önálló élettel.
Kép forrása
Előzmények törlése
Az egykori fesztiváligazgató Alfred Bauerről elnevezett díjat az idén megszüntették, miután a Die Zeit című hetilap új adatokat tárt fel a névadónak a náci kultúrpolitikában betöltött – és a második világháború után elhallgatott – szerepéről. Helyette A 70. Berlinale Különdíja néven osztottak ki egy Ezüst Medvét, amelyet Benoit Delépine és Gustave Kervern kapott az Előzmények törlése (Effacer l'historique) című szatírájukért, amely az internet, az okostelefon, és különösen a közösségi média használatáról szól. Az egyik társrendező, Benoit Delépine a díj átvétele után telefonját felemelve azt mondta: „minél több adathoz adunk hozzáférést ennek a készüléknek, annál kevesebb marad a fejünkben”.
A legjobb női alakításért járó Ezüst Medvét Paula Beer német színésznő kapta az Undine című német alkotásban nyújtott alakításáért. A legjobb férfi színésznek járó Ezüst Medvével Elio Germanót, az El akartam rejtőzni (Voleva nascodermi) című olasz film főszereplőjét tüntették ki, aki a Berlinale másik olasz versenyfilmjében, a Rossz mesékben (Favolacce) is főszereplő. Ennek a filmnek a két társrendezője és társ-forgatókönyvírója, Fabio és Damiano D'Innocenzo a legjobb forgatókönyvért járó Ezüst Medvét vehette át.
A fődíjakat – az Arany Medvét és az Ezüst Medvéket – a nemzetközi zsűri tagjai adták át a több ezer meghívott vendég részvételével tartott gálán. Több esetben kiemelték, hogy a mezőny nagyon erős, és ezért ugyan nagyon nehéz volt a választás, de biztosan nem hoztak rossz döntést. Jeremy Irons kiemelte, hogy igen-igen heves viták után ítélték oda az elismeréseket, „de a vetítővásznon megjelenő tengernyi tehetséget tekintve, ennek így is kellett lennie”.
Kép forrása
Helen Mirren életműdíja
A nagyjátékfilmes szekció mellett egy sor további szekcióban is kiosztottak díjakat. Átadták a többi között a rövidfilmes versenyprogram húszezer euróval (hatmillió nyolcszázezer forint) járó, Audi Short Film Award nevű elismerését Adrien Merigeau francia rendezőnek Genius Loci című munkájáért. Az elsimerést Bucsi Réka nyújtotta át, aki Solar Walk című műve révén 2018-ban ugyanezt a díjat nyerte el, és az idén zsűritagként tért vissza a fesztiválra.
A fesztivál életműdíjával Helen Mirrent tüntették ki. Az orosz származású Oscar-díjas brit színésznő kiemelte: „úgy tekintek magamra, mint aki brit és egyben európai, és ez mindig így lesz, Brexit ide vagy oda”.
A Berlinale a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb a vezető nemzetközi filmfesztiválok sorában, látogatóinak száma rendre félmillió körül van. Idei költségvetése több mint huszonhétmillió euró. A szemle a magyar filmművészet számára is fontos bemutatkozási fórum, fődíját, az Arany Medvét 2017-ben Enyedi Ildikó nyerte el Testről és lélekről című alkotásával.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból