Három szabadon megtekinthető filmmel ünnepli a Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum a százhúsz éve született Székely Istvánt. A harmincas évek első számú magyar sztárrendezője, a Hyppolit, a lakáj című filmjével soha nem látott mozivirágkort indított el Magyarországon.

Kép forrása

Három film szabadon
Az évforduló alkalmából a Filmarchívum gazdagon dokumentált összeállításban foglalkozik a rendező pályájával. Számos fotó és dokumentum mellett közreadnak egy fényhangszalagot is, amely a Pardon, tévedtem! (1933) című német-magyar produkció kapcsán készült az alkotókkal és a szereplőkkel, Gaál Franciska, Paul Hörbiger színészek, Joe Pasternak producer, Nóti Károly forgatókönyvíró és Székely István közreműködésével.
A Filmarchívum videómegosztó csatornáján emellett hétvégéig szabadon megnézhető Székely István három filmje: a Hyppolit, a lakáj (1931) és a Lovagias ügy (1937) Kabos Gyulával a főszerepben, valamint a Rákóczi induló (1933), amelyet Gustav Fröhlichhel, a Metropolis sztárjával forgatott – olvasható a Filmalap szerdai közleményében.

Kép forrása

Huszonnégy alkotás
Székely István (1899-1979) eredetileg mérnöknek tanult, járt katonatiszti tanfolyamra, végül újságíró lett. Sikeres kabarédarabok szerzőjeként ismerték meg a nevét a húszas években. Az Újság berlini tudósítójaként a német fővárosban került közel a filmhez. Hamarosan forgatókönyvek írásába fogott. 1929-ben, miután csapnivalónak találta egyik munkájának megfilmesítését, maga is a rendezői székbe ült és hamarosan a legnagyobb rendezőink egyike lett. 
Magyarországon a Hyppolit, a lakájjal mutatkozott be, amely óriási közönségsikert aratott. A harmincas évek elején a magyar filmgyártás első számú sztárrendezője lett, egymaga rendezte az akkoriban elkészült összesen száz magyar film mintegy egynegyedét, huszonnégy alkotást.
Bár a magyar filmgyártásban a Hyppolit hatására vált uralkodó filmműfajjá a komédia, Székely István volt az első, aki más műfajokkal is kísérletezett Magyarországon, bűnügyi filmet, Lubitsch-stílusú operettfilmet és nagyszabású melodrámát is rendezett. Nevéhez fűződik néhány igényes irodalmi adaptáció is, köztük Szép Ernő Lila ákác (1934) és Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének filmváltozata (1936).

Kép forrása

Hyppolittól a Lila ákácig címmel
1938-ban a zsidótörvények miatt emigrálnia kellett, azután Hollywoodban is karriert futott be. 1945-ben produkciós vállalatot hozott létre Star Pictures néven alapított, legemlékezetesebb amerikai munkája az antifasiszta nézeteket valló Szerelem parancsszóra és A Triffidek napja című fantasztikus történet. A filmek mellett a televíziós műfaj egyik úttörője is volt. 1950-ben Mexikóban, 1953-ban az NSZK-ban, 1954-1955 között Olaszországban, a hatvanas években pedig Angliában dolgozott. 1972-ben Magyarországon készítette utolsó filmjét, a Lila ákác új változatát. 
Magyarul írt memoárja Hyppolittól a Lila ákácig címmel jelent meg. 
Székely István, aki felfedezte a film számára Kabos Gyulát, és elindította pályáján Keleti Márton rendezőt, 1979. március 11-én, néhány nappal nyolcvanadik születésnapját követően halt meg az egyesült államokbeli Palm Springsben.
Alacsony költségvetésű, de lélektanilag jól megalapozott és nagy szakmai tudással megrendezett filmjeit ma már a horror, a musical és a film noir klasszikus alkotásai között tartják számon.