Az Úr hangja Pesten
Fiatalkori álmom volt egy Stanislaw Lem-regény megfilmesítése – fogalmazott Pálfi György rendező, akinek nagyjátékfilmjét, Az Úr hangja című új moziját már vetítik a magyar filmszínházakban. Persze, a Lem-rajongók kedvéért mindjárt tegyük is hozzá: a könyv megfilmesítése ezúttal elmaradt, amit a moziban láthatunk, az inkább a regény újragondolása, folytatása: egy fiú története, aki az apján keresztül találkozik a regény eredeti témájával.
Kép forrása
Meghiúsult kutatás
A Hukkle és a Taxidermia rendezőjének alkotása Stanislaw Lem lengyel író nagyszerű regénye alapján készült és kétségtelenül megjeleníti az eredeti mű gondolatvilágát, igaz ezt egy napjainkban játszódó családi dráma keretei közé illeszti be. A történet főhőse a harmincas éveinek végén járó Péter (Polgár Csaba), aki egy titokzatos balesetekről szóló dokumentumfilmben felismerni véli a hetvenes években disszidált, azóta nem látott apját, akit Eric Peterson alakít. Megpróbálja felkeresni őt Amerikában, majd kalandos nyomozás után végre rátalál az immár új családot alapított édesapára, akiről kiderül…
A rendező tehát Stanislaw Lem történetét egy drámai családi szállal egészítette ki. Az eredeti regény – mint azt Magazinunkban bemutattuk – egy meghiúsult kutatásnak a történetét írja le: üzenet érkezik az űrből, amelyet egy tudós csapat, köztük a főszereplő apja, Hogarth (Eric Peterson) próbál megfejteni.
Kép forrása
Kommunikációs szakadékok
„A regény témája, hogy kommunikációs szakadék tátong az univerzumok között” – fogalmazott Pálfi György. Nos, a kommunikációs szakadék ez alkalommal inkább a generációk közé került.
A történetből kiderül, hogy a filmbeli apa a munkája miatt hagyja el korábbi családját, és a két magára maradt testvér, Péter és Zsolt az apahiányból próbálják meghatározni identitásukat.
Kultúrtörténeti utalásként megjelenik a Colorado-sivatagban bolyongó fiú egyik látomásában Francisco Goya Szaturnusz felfalja gyermekét című festménye, amely egy klasszikus ókori mítoszt mesél el. Pálfi György szerint az apa és fia konfliktusos kapcsolatának archetípusa Szaturnusz (a görög mitológiában: Kronosz) és fiainak a harca. Mint fogalmazott, „minden, ami az emberi kultúrának az alapvetése, az valahol a görög mitológiában megtalálható”.
Ez alkalommal az ókori mítosz a filmvászonra került, tragikus perspektívákat nyitva az újragondolt Lem történet előtt.
Kép forrása
Racionális választás
Pálfi György a mozi sajtóelőadásán elmondta, hogy racionális okai voltak annak, hogy a sok lehetséges tudományos-fantasztikus történet közül éppen Az Úr hangjára esett a választása. „Tudtam, hogy soha nem fogok tudni összeszedni annyi pénzt, amely elengedő lenne azokra a műveire, amelyek valóban az űrben, egy űrhajón, vagy egy bolygón játszódnak” – fogalmazott, hozzátéve: Az Úr hangja volt „a legracionálisabb” választás: a jelenben játszódik, miközben Lem ugyanazt a témát, ugyanazokat a létértelmező kérdéseket boncolgatja, amelyeket mindegyik írásában.
Kép forrása
Meghiúsult kutatás
A Hukkle és a Taxidermia rendezőjének alkotása Stanislaw Lem lengyel író nagyszerű regénye alapján készült és kétségtelenül megjeleníti az eredeti mű gondolatvilágát, igaz ezt egy napjainkban játszódó családi dráma keretei közé illeszti be. A történet főhőse a harmincas éveinek végén járó Péter (Polgár Csaba), aki egy titokzatos balesetekről szóló dokumentumfilmben felismerni véli a hetvenes években disszidált, azóta nem látott apját, akit Eric Peterson alakít. Megpróbálja felkeresni őt Amerikában, majd kalandos nyomozás után végre rátalál az immár új családot alapított édesapára, akiről kiderül…
A rendező tehát Stanislaw Lem történetét egy drámai családi szállal egészítette ki. Az eredeti regény – mint azt Magazinunkban bemutattuk – egy meghiúsult kutatásnak a történetét írja le: üzenet érkezik az űrből, amelyet egy tudós csapat, köztük a főszereplő apja, Hogarth (Eric Peterson) próbál megfejteni.
Kép forrása
Kommunikációs szakadékok
„A regény témája, hogy kommunikációs szakadék tátong az univerzumok között” – fogalmazott Pálfi György. Nos, a kommunikációs szakadék ez alkalommal inkább a generációk közé került.
A történetből kiderül, hogy a filmbeli apa a munkája miatt hagyja el korábbi családját, és a két magára maradt testvér, Péter és Zsolt az apahiányból próbálják meghatározni identitásukat.
Kultúrtörténeti utalásként megjelenik a Colorado-sivatagban bolyongó fiú egyik látomásában Francisco Goya Szaturnusz felfalja gyermekét című festménye, amely egy klasszikus ókori mítoszt mesél el. Pálfi György szerint az apa és fia konfliktusos kapcsolatának archetípusa Szaturnusz (a görög mitológiában: Kronosz) és fiainak a harca. Mint fogalmazott, „minden, ami az emberi kultúrának az alapvetése, az valahol a görög mitológiában megtalálható”.
Ez alkalommal az ókori mítosz a filmvászonra került, tragikus perspektívákat nyitva az újragondolt Lem történet előtt.
Kép forrása
Racionális választás
Pálfi György a mozi sajtóelőadásán elmondta, hogy racionális okai voltak annak, hogy a sok lehetséges tudományos-fantasztikus történet közül éppen Az Úr hangjára esett a választása. „Tudtam, hogy soha nem fogok tudni összeszedni annyi pénzt, amely elengedő lenne azokra a műveire, amelyek valóban az űrben, egy űrhajón, vagy egy bolygón játszódnak” – fogalmazott, hozzátéve: Az Úr hangja volt „a legracionálisabb” választás: a jelenben játszódik, miközben Lem ugyanazt a témát, ugyanazokat a létértelmező kérdéseket boncolgatja, amelyeket mindegyik írásában.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból