Január 5-én és 6-án tűzi műsorra a Duna Televízió a magyar, a szlovák, a cseh és az osztrák közmédia által közösen készített, Mária Terézia című filmet. A koprodukció cseh kezdeményezésre jött létre, a magyar közmédia pedig örömmel vett részt benne: ez az együttműködés nagyon szép példája annak, hogyan lehet a régióban olyan művészeti alkotásokat létrehozni, amelyek egyszerre szólnak mindannyiunkról, a népeinket közösen előrevivő eseményeket elevenítik meg, mindezt pedig mai nyelven, szórakoztatóan teszik.

Kép forrása

Kiválóan működött
A Mária Terézia születésének háromszázadik évfordulója alkalmából készített minisorozatot Miroslava Zlatníková forgatókönyve alapján az Egyesült Államokban élő, temesvári születésű Robert Dornhelm rendezte. Mint a rendező elárulta, a forgatás során a különböző nemzetiségű színészek mind a saját anyanyelvükön játszottak. Ettől a történelmi filmekben gyakran dolgozó rendező kezdetben tartott, végül azonban – mint mondta – mégis kiválóan működött.
Ilyen nagyszabású történelmi filmeket nehéz létrehozni a magas költségigény miatt, a mostanáig példa nélküli, négyes koprodukció azonban ebből a szempontból is jó kezdeményezésnek bizonyult – hangsúlyozta Robert Dornhelm.
„Remélem, hogy a folytatással is megtalálnak, bár igaz az idősebb Mária Terézia kevésbé olyan attraktív, mint a fiatal, de politikailag nagyon érdekes lesz a helyzete” – tette hozzá a rendező. 

Kép forrása

Szerelem és háború
A kétszer száz perces alkotás Mária Terézia fiatalkorától császárnővé koronázásán keresztül követi végig az uralkodó sorsát egészen magyar királynővé választásáig. 
Maria Terézia Walburga Amália Krisztina főhercegnő III. Károly második gyermeke volt, ám  bátyja még csecsemőként meghalt, így születésekor ő lett a trónörökös. A császár sokáig reménykedett abban, hogy születik még egy fia, ezért a kis Treslt (ahogyan lányát becézte) nem neveltette uralkodónak. Tanult matematikát, történelmet, táncot, zenét, sőt lövészetet is, de igazán a nyelvtanulásban jeleskedett: családtagjaival franciául társalgott, a német mellett jól beszélt latinul, olaszul, spanyolul is. 
A fiatal lány a bécsi udvarban ismerte meg a nála kilenc ével idősebb Lotharingiai Ferencet, akihez 1736-ban feleségül ment. A frigy sikeresnek bizonyult, mert a korban, de különösen a Habsburg-családban szokatlan módon szerelmi házasságot kötöttek, Ferenc lotaringiai trónigényéről mondott le, hogy elvehesse őt feleségül. A két évtizedig tartó házasságból tizenhat gyermek született, közülük II. József és II. Lipót uralkodó lett, a tizenötödik a tragikus sorsú francia királyné, Marie Antoinette volt.
A fiatal uralkodónő, akit 1741 nyarán koronáztak magyar királynővé, miközben a trónigényét el nem ismerő uralkodókkal állt harcban. A többek között Poroszország, Bajorország és Franciaország ellen vívott osztrák örökösödési háború miatt a magyar rendek segítségét kérte. A diétán a hatás kedvéért gyászruhában, a csecsemő II. Józseffel a karján lépett eléjük (a legenda szerint bele is csípett a kisdedbe, hogy az sírva fakadjon), a magyar rendek „életüket és vérüket” ajánlották fel neki, bár a rossz nyelvek szerint hozzátették, hogy „a zabunkat nem”. A hálás királynő később visszacsatolta Magyarországhoz a Partiumot és a Délvidéket, továbbá biztosította a nemesi föld adómentességét. 

Kép forrása

Prágától Toszkánáig
A film eslő jeleneteit a Prága melletti skanzenben forgatták. A koronázási jelenetek pedig a Pozsonyi Szent Márton Székesegyházban vették fel. De a stáb dolgozott Bécsben és Toszkánában is. 
A címszerepet az osztrák Marie-Luise Stockinger alakítja; mellette cseh, szlovák, osztrák és magyar színészek is szerepet kaptak, köztük Tenki Réka, Nagy Ervin, Rátóti Zoltán és Adorjáni Bálint.
A Cseh Televízió, az osztrák ORF, a szlovák RTVS, a német Beta Film, az MR Film, a Maya Production és az MTVA koprodukciójában megvalósult Mária Terézia-minisorozatot 2018. január 5-én és 6-án este láthatják a Duna Televízió nézői.