Harc a földért, a szerelemért, az életért
A konfliktusok felvállalásáról, a magunkért való kiállásról, a szeretetről és az apa-fiú kapcsolatról szól Kostyál Márk rendező Kojot című filmje.
Nem lehetsz az menekülő állat
A történet szerint Tűzkőre, egy vidéki faluba érkezik Bicsérdi Misi –, akit Mészáros András alakít –, mert megörökölte nagyapja házát és birtokát. Misi kiábrándult, állandóan menekülő fiatal harmincas, aki nem találja a helyét az életben, a munkájában, párkapcsolatában. Nekikezd a ház építésének néhány segítőjével, de ez sérti a környék oligarcháinak érdekeit. Súlyos harc kezdődik a földért, a szerelemért, az életért. Misi végül minden szempontból igazi kojottá, prérifarkassá válik.
„Amikor a filmet elkezdtem csinálni, az volt a mottóm, hogy nem lehetsz az életedben menekülő állat” – így a rendező. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mai világban hiába verik át az embert, sokan mégsem mernek belemenni a konfliktusokba, mert félnek. „A kojotság azt is jelenti, hogy kiállsz magadért és adott esetben nemet tudsz mondani” – magyarázta.
Többen megfenyegettek
Személyes élményen alapul a film története – mondta a rendező, aki 2004-ben hasonló helyzetbe került, amikor vidéken belevágott egy építkezésbe. „Urbánus legendák szintjén telekmutyiról keringtek mendemondák a faluban, hogy jönnek majd svéd befektetők földet vásárolni, és többen megfenyegettek, hogy ha a házat fel merem építeni, azt le fogják dózerolni” – fogalmazott.
A mozi persze a valós szál mellett nagyon sok fikciós elemet is tartalmaz. A rendező elmondta, hogy a vidék mindannyiunk bölcsője, amelynek csak egy része a „tróger világ”, de rengeteg szépséget is hordoz. A film szereplői a férfi archetípusokat jelenítik meg: az egyenes gerincet, a büszkeséget és azt, hogy egy férfi akkor is beleáll a konfliktusba, amikor már mások félnek. A rendező szerint a film arra is próbálja ráirányítani a figyelmet, hogy mindenki merjen kiállni önmagáért.
Erős apa-fiú szál
A filmben szereplő családokban nagyon erős az apa-fiú szál. A rendező hangsúlyozta, hogy minden fiú cipeli magával az édesapja jó és rossz dolgait. „De mindenki egyszer csak megérti, hogy a gyökereiből mit kell magával vinnie. A film sokat épít erre a szálra, hogy hozzuk magunkkal a családi örökséget, ami sokszor gátat jelent abban, hogy jobb legyen az életünk” – mutatott rá.
Misinek az édesapja nem képes kiállni magáért és ezt neveli bele a gyerekébe is, akinek férfivá kell válnia, amihez nehéz út vezet. A másik családban az ellenkező eset áll fenn. A család feje Szojka, akit Kovács Frigyes alakít, egy zsarnoki, erőszakos apa, aki lelkileg terrorizálja és passzív agresszióval sakkban tartja a fiát és a családját, miközben a fiú ez ellen lázad – tette hozzá.
Mészáros András és Kovács Frigyes mellett a további szerepekben Bocsárszky Attila, Orbán Levente, Dobra Mária, Mátray László, Salat Lehel és Szabó Gabi látható.
Nem lehetsz az menekülő állat
A történet szerint Tűzkőre, egy vidéki faluba érkezik Bicsérdi Misi –, akit Mészáros András alakít –, mert megörökölte nagyapja házát és birtokát. Misi kiábrándult, állandóan menekülő fiatal harmincas, aki nem találja a helyét az életben, a munkájában, párkapcsolatában. Nekikezd a ház építésének néhány segítőjével, de ez sérti a környék oligarcháinak érdekeit. Súlyos harc kezdődik a földért, a szerelemért, az életért. Misi végül minden szempontból igazi kojottá, prérifarkassá válik.
„Amikor a filmet elkezdtem csinálni, az volt a mottóm, hogy nem lehetsz az életedben menekülő állat” – így a rendező. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mai világban hiába verik át az embert, sokan mégsem mernek belemenni a konfliktusokba, mert félnek. „A kojotság azt is jelenti, hogy kiállsz magadért és adott esetben nemet tudsz mondani” – magyarázta.
Többen megfenyegettek
Személyes élményen alapul a film története – mondta a rendező, aki 2004-ben hasonló helyzetbe került, amikor vidéken belevágott egy építkezésbe. „Urbánus legendák szintjén telekmutyiról keringtek mendemondák a faluban, hogy jönnek majd svéd befektetők földet vásárolni, és többen megfenyegettek, hogy ha a házat fel merem építeni, azt le fogják dózerolni” – fogalmazott.
A mozi persze a valós szál mellett nagyon sok fikciós elemet is tartalmaz. A rendező elmondta, hogy a vidék mindannyiunk bölcsője, amelynek csak egy része a „tróger világ”, de rengeteg szépséget is hordoz. A film szereplői a férfi archetípusokat jelenítik meg: az egyenes gerincet, a büszkeséget és azt, hogy egy férfi akkor is beleáll a konfliktusba, amikor már mások félnek. A rendező szerint a film arra is próbálja ráirányítani a figyelmet, hogy mindenki merjen kiállni önmagáért.
Erős apa-fiú szál
A filmben szereplő családokban nagyon erős az apa-fiú szál. A rendező hangsúlyozta, hogy minden fiú cipeli magával az édesapja jó és rossz dolgait. „De mindenki egyszer csak megérti, hogy a gyökereiből mit kell magával vinnie. A film sokat épít erre a szálra, hogy hozzuk magunkkal a családi örökséget, ami sokszor gátat jelent abban, hogy jobb legyen az életünk” – mutatott rá.
Misinek az édesapja nem képes kiállni magáért és ezt neveli bele a gyerekébe is, akinek férfivá kell válnia, amihez nehéz út vezet. A másik családban az ellenkező eset áll fenn. A család feje Szojka, akit Kovács Frigyes alakít, egy zsarnoki, erőszakos apa, aki lelkileg terrorizálja és passzív agresszióval sakkban tartja a fiát és a családját, miközben a fiú ez ellen lázad – tette hozzá.
Mészáros András és Kovács Frigyes mellett a további szerepekben Bocsárszky Attila, Orbán Levente, Dobra Mária, Mátray László, Salat Lehel és Szabó Gabi látható.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból