Kanadában és az Egyesült Államokban folytatja nemzetközi fesztiválkörútját A berni követ alkotópárosának kosztümös thrillerje, a Félvilág, amely az 1914-ben meggyilkolt hírhedt-híres kurtizán, Mágnás Elza utolsó napjait meséli el.

Félvilág a világ körül
A Mágnás Elza-gyilkosság „erotikával, izgalmakkal és pazar színészi alakításokkal teletűzdelt” krónikáját a hazai közönség és a kritikusok egyaránt lelkesen fogadták. Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró filmjét Magyarországon tavaly decemberben a Duna TV mutatta be. A film nemzetközi fesztiválkörútját azonban már tavaly szeptemberben megkezdte. A világpremier az A-kategóriás Montreal World Filmfesztiválon volt, amelyet novemberben egy újabb A-kategóriás fesztivál követett, Goában, Indiában. A nemzetközi körút idén januárban a franciaországi Biarritzban folytatódott, az egyik legrangosabb televíziós seregszemle, a FIPA versenyprogramjában.
A Félvilág jelenleg Kanadában, a Victoria Filmfesztiválon szerepel, ahol a film utolsó két vetítésére minden jegy elkelt. Március elején, a Cinequest Filmfesztiválon lesz a film Egyesült Államok-beli premierje, San Joséban, amelyet az elkövetkező hetekben legalább öt újabb amerikai fesztiválszereplés követ.

Mágnás Elza utolsó napjai
Természetesen a magyar közönség sem marad Félvilág nélkül. A filmet február 18-tól a budapesti és vidéki art mozik is műsorra tűzték. Március első hetében pedig a II. Magyar Filmhét közönsége is megtekintheti a Kovács Patrícia, Gryllus Dorka, Döbrösi Laura és Kulka János főszereplésével készült alkotást.
A film a Magyar Mecenatúra Program támogatásával készült.
Szász Attila és Köbli Norbert előző közös munkája, A berni követ tavaly szintén Montreálban mutatkozott be a nemzetközi közönség előtt és megnyerte az elsőfilmes verseny Bronz Zenit díját.
A furcsa bűnügyről, amely az irodalomba is bevonult, a Kiscelli Múzeumban rendeznek kiállítást. Perényi Roland, a múzeum igazgatója és a tárlat kurátora elmondta: a kiállítás a gyilkosság történetének bemutatásán túl foglalkozik a 19-20. század fordulójára jellemző női szerepek kérdésével, Schmidt Miksa és Mágnás Elza kapcsolatával, továbbá a gyilkosság miatt elítélt tettesek utóéletével, valamint a bűnügy körül szövődött számos városi legendával is.
„Az ekkoriban megjelenő modern, illusztrált bulvárlapokat járató korabeli közönség ki volt éhezve egy ilyen bűntényre” – magyarázta az igazgató, miért válthatott ki ekkora érdeklődést a gyilkosság.

Az első hazai krimi
A valóságban is nagy port kavart történet szerint a városszerte ismert Mágnás Elza többek szerint rátarti bestia lehetett, de története a halála miatt megrázó. 1914-ben egy vesszőfonatú utazóládában sodorta ki holttestét a Duna a Bem rakparton. A ládában talált vízi hulla kilétét először nem tudták megállapítani. Ápolt körmei és festett haja azonban elárulta, hogy a félvilági nők közül való, és egykori kolléganői felismerték, hogy ő Turcsány Emília, vagy, ahogy a mulatók vendégei ismerték, Mágnás Elza. Nevét azért kapta, mert csak gazdag uraknak volt hajlandó odaadni magát. Halála előtt jó ideje már Schmidt Miksa, a kiscelli bútorgyáros kitartottja volt.
Azonosítása több napig tartott, de gyorsan elfogták a gyilkosait, házvezetőnőjét, Kóbori Rózsit és annak szeretőjét, Nick Gusztáv állás nélküli péklegényt. Az ügy sokkal jelentőségteljesebbé vált egy mindennapi gyilkosságnál. Igazi krimi volt, amilyet addig csak olcsó detektívtörténetekben lehetett olvasni. Minden részletében érdekes, nemcsak az áldozat múltja, a gyilkosság módja, hanem Elza szeretőjének, Schmidt Miksának a személye miatt is, akit szintén titokzatos figuraként ismertek furcsa szokásaival, amelyekben visszatetszően keveredett a halál és az erotika. Elzát – állítólag – menyasszonyi ruhában, koporsóba fektetve imádta.