A képek szerepe a mesekönyvekben
Egy május 29-én, a Journal of Experimental Child Psychology című nemzetközi folyóiratban megjelent tanulmányban, Takács Zsófia Katalin, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán működő Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport vezetője, valamint Adriana G. Bus, a Vrije Universiteit Amsterdam (VU) munkatársa az óvodásoknak szóló mesekönyvekben megjelenő képek szerepével foglalkoztak. A kutatók célja az volt, hogy megvizsgálják, hogyan hatnak a mesékhez mellékelt képek a kisgyermekek emlékezetére, vagyis, hogy befolyásolja-e azt, hogy egy gyermek számára mennyi marad meg egy történetből, ha a szöveghez vannak illusztrációk is.
Kép forrása
Négy csoport
A kutatás során negyvenegy, átlagosan hatvannégy hónapos, azaz öt, öt és fél éves óvodást vizsgáltak, rövid mesék, valamint a gyermekek szemmozgáskövetésének segítségével. A feladatuk a kicsiknek rendkívül egyszerű volt: rövid idő elteltével minél többet fel kellett idézniük a hallott és/vagy látott mesékből.
A történetek átadásának módját négy csoportra bontották: a gyerekek hallgattak pusztán szöveges felolvasás általi meséket, szöveges felolvasás által átadott, szorosan a szöveghez tartozó képekkel illusztrált meséket, szöveges felolvasás által átadott, a szöveghez szorosan nem kapcsolódó, pusztán dekoratív jellegű illusztrációkkal színesített meséket, valamint pusztán képek által ábrázolt történeteket.
Kép forrása
Jelentős különbség
A kutatás eredménye szignifikáns különbséget hozott aközött, hogy a (megfelelő) képekkel kísért mesékből mennyivel több részletre emlékeztek az ovisok, mint a képek nélküliekből. És hogy miért van ott, hogy „megfelelő”? Nos, azért, mert az is kiderült, hogy ez csak olyan képek esetében működik, amelyek szorosan kapcsolódnak a történet szövegéhez. A pusztán csak dekoratív illusztrációk lényegesen kevésbé járultak hozzá a jobb szövegértéshez. A kutatók a tanulmányban ki is emelték, hogy világosan kiderült, hogy a kisgyermekeknek szükségük van illusztrációkra a mesékhez, de ezeknek a jótékony hatása pusztán akkor lesz valós, ha ezek a képek szorosan kötődnek is a szöveghez.
Kép forrása
Fontos a kép
És hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Természetesen a képek jótékony hatása eddig is sejthető volt, hiszen gyorsabb információtöltet, mint a simán csak auditív szöveg, de ahogy ez érv mellettük, úgy az „ellentábor” számára ez érv ellenük is, hiszen egyes nézetek szerint ez nem más, mint a fantázia tehermentesítése.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy itt a cél az, hogy például egy tanulságos, valamilyen fontos mondanivalót hordozó történetre minél jobban emlékezzenek a kicsik, valamint, hogy gyorsabban fejlődjön a szövegértési készségük. A kutatók ki is emelik, hogy ahogy a gyermekek idősödnek, és könnyebben értik meg és dolgozzák fel a hallott szöveget, úgy csökken a képek fontosságának szerepe is. Összességében tehát: fontos lenne, hogy a kicsik az óvodai csoportos mesehallgatás során is láthassanak, a szöveggel szorosan összefüggő képeket, mert ez hosszabb távon pozitív hatással lesz rájuk, mint a szimplán auditív módon befogadott történetek.
Kép forrása
Négy csoport
A kutatás során negyvenegy, átlagosan hatvannégy hónapos, azaz öt, öt és fél éves óvodást vizsgáltak, rövid mesék, valamint a gyermekek szemmozgáskövetésének segítségével. A feladatuk a kicsiknek rendkívül egyszerű volt: rövid idő elteltével minél többet fel kellett idézniük a hallott és/vagy látott mesékből.
A történetek átadásának módját négy csoportra bontották: a gyerekek hallgattak pusztán szöveges felolvasás általi meséket, szöveges felolvasás által átadott, szorosan a szöveghez tartozó képekkel illusztrált meséket, szöveges felolvasás által átadott, a szöveghez szorosan nem kapcsolódó, pusztán dekoratív jellegű illusztrációkkal színesített meséket, valamint pusztán képek által ábrázolt történeteket.
Kép forrása
Jelentős különbség
A kutatás eredménye szignifikáns különbséget hozott aközött, hogy a (megfelelő) képekkel kísért mesékből mennyivel több részletre emlékeztek az ovisok, mint a képek nélküliekből. És hogy miért van ott, hogy „megfelelő”? Nos, azért, mert az is kiderült, hogy ez csak olyan képek esetében működik, amelyek szorosan kapcsolódnak a történet szövegéhez. A pusztán csak dekoratív illusztrációk lényegesen kevésbé járultak hozzá a jobb szövegértéshez. A kutatók a tanulmányban ki is emelték, hogy világosan kiderült, hogy a kisgyermekeknek szükségük van illusztrációkra a mesékhez, de ezeknek a jótékony hatása pusztán akkor lesz valós, ha ezek a képek szorosan kötődnek is a szöveghez.
Kép forrása
Fontos a kép
És hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Természetesen a képek jótékony hatása eddig is sejthető volt, hiszen gyorsabb információtöltet, mint a simán csak auditív szöveg, de ahogy ez érv mellettük, úgy az „ellentábor” számára ez érv ellenük is, hiszen egyes nézetek szerint ez nem más, mint a fantázia tehermentesítése.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy itt a cél az, hogy például egy tanulságos, valamilyen fontos mondanivalót hordozó történetre minél jobban emlékezzenek a kicsik, valamint, hogy gyorsabban fejlődjön a szövegértési készségük. A kutatók ki is emelik, hogy ahogy a gyermekek idősödnek, és könnyebben értik meg és dolgozzák fel a hallott szöveget, úgy csökken a képek fontosságának szerepe is. Összességében tehát: fontos lenne, hogy a kicsik az óvodai csoportos mesehallgatás során is láthassanak, a szöveggel szorosan összefüggő képeket, mert ez hosszabb távon pozitív hatással lesz rájuk, mint a szimplán auditív módon befogadott történetek.
Egypercesek
Halálom esetén elégetendő!
Írói naplók a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Tündérek a moziban
Hamarosan mozivászonra kerül a Szabó Magda meseregényéből készülő, Tündér Lala című egész estés animációs mesefilm
Süsüt elrabolták
Megrongálták Csukás István síremléket