Tavasz közeleg. Ilyenkor nemcsak a konyhakertek tulajdonosa veszi számba, milyen kerti munkákat kell elvégeznie a tavaszi zsongás alkalmával, de még az egyszerű városi balkonládás gazda is elgondolkodik: mi többet lehet kihozni abból a pár négyzetméternyi földdarabból? Manapság eljutottunk (vagy inkább vissza) oda, hogy nemcsak a dísznövényekért alakítunk ki magunknak kiskertet, hanem a növekvő élelmiszerárak miatt, illetve a „mindenmentes” és minőségi ennivalók elérése céljából azért is, hogy magunknak termeljük meg, amit csak lehet. Ellenőrzött körülmények között, egészségesen. 

Ahogy az ember böngészi az interneten rá zúduló okosságokat, feltör benne a vágy, hogy mindezt egy helyen összegezve és racionálisan rendezve találja, és beépíthesse a maga gyakorlatába. Egy kézikönyv hiányzik, amely még a leginkább urbánus előéletű és előítéletű olvasónak is adhat egy egységes koncepciót. Túl a várható végeredményen, vagyis a friss otthoni paprika, paradicsom, gyümölcs és konyhai fűszerek előteremtésén (melyek, mint tudjuk, nem maguktól pattannak a piaci árusok vagy a szupermarketek pultjaira sem), az önellátó gazdálkodás adta lelki örömökért is szívesen válik a legtöbb városlakó igazi green fingers emberré. A zöld gondolkodás azonban megtörik azon, hogy kertészkedni, önellátó mezőgazdasággal foglalkozni bizony munka- és időigényes, még ha a pénzt esetleg rá is tudjuk fordítani a jövőbeli haszon céljából. Ekkor akadt meg a szemem egy városból falura költözött barátom könyvei között Őry Barnabás munkáján, A 3 órás kert című kötetén. Mivel időm javarészét a vidéki kertemben töltöm ugyan, de a munkám a városhoz köt és időigényes, kíváncsian olvastam ezt a kertészeti tanácsadót. 

A másfél évtizede aktívan biokertészetet művelő kerttervező szakember 2016-ban ismerkedett meg a biointenzív zöldségtermesztéssel. Mint a Bevezetőben írja, ez a módszer nem újkeletű, Párizsban már a 18. században is alkalmazták. Hozzátehetjük: a 20. század ínséges időszakaiban, a két világháborúban még Budapesten sem volt szokatlan, hogy a lakosság a közparkok pár négyzetméternyi területén konyhakertet alakított ki élelmezési nehézségei enyhítésére. Őry célkitűzése az, hogy bemutassa: 100 négyzetméteres mintagazdasága heti 3 órai munkával képes kielégíteni egy egész család szezonális zöldségszükségleteit. A könyv első része a kert megtervezésével foglalkozik, a második a megművelésének módozataival ismertet meg bennünket (a szerző több mint 50 különféle zöldség- és fűszernövényt telepített a maga gazdaságába). Kerttervezőként kitűnik Őry rendszerező és összefoglaló képesége is: külön fejezetekbe szedi az egyes teendőket (a kert helyének kijelölésétől az ágyások kialakításán, az öntözésen, az eszközök ismertetésén, a növényházak és palántázók kiépítésén, a komposztáláson át a vetésterv kidolgozásáig), mindezt a munka és a hatékonyság optimalizálásának elve határozza meg. 

A második részben a munka dandárja következik, hiszen tavasszal igen sok a tennivalója egy kertésznek, a vegetációs időszak beindulásával már kicsit kevesebb, végül elérkezik a betakarítás ideje. Az ágyások előkészítése során nem kerüli el semmi a figyelmét: a kerti szerszámok használata, a tereprendezés, a trágyázás adja meg az alapot. Felhívja a figyelmet a direktvetés és a palántázás előnyeire is, majd mindegyikre bemutat egy hatékony gyakorlatot is. Sort kerít a gyomnövények kiküszöbölésére (a talajforgatás elhagyásával például elkerülhető a gyommagvaknak a termőrétegbe jutása, de azért nem maradhat el a gyomlálás és kapálás sem). Aprólékosan elemzi a talajok és tápanyagok szerkezetét is, a föld minőségének természetes módon való megőrzésére is több hasznos tanácsot. A talajjavító trágyákhoz „receptet” is ad, de nem szélsőségesen zöld annyiban, hogy szükséges esetekben megengedi a műtrágya használatát is. A kiskertünk termékenységét tovább növelhetjük időben is: az egyes zöldségek szezonját meghosszabbíthatjuk fóliaalagutak és növényházak kiépítésével. Így a melegkedvelők esetében a nyári feltételek meghosszabbítását érhetjük el, de a kertet alkalmassá tehetjük a téli körülmények között való további működtetésére is (jó bírja ezt a póréhagyma, a kelbimbó, a petrezselyemgyökér, a spenót, vagy olyan fűszerek, mint a koriander vagy a metélőpetrezselyem). Az egyszerű zöldségvásárlók gyakran hallanak ezt-azt a növényvédőszerek nem mindig áldásos hatásairól. Őry a fizikai védelmen (például rovarháló) túl a biológiai szerekről, a mikrobiológiai készítményekről is részletesen ír. A védekezésnek azonban vannak célzott eszközei is: a megengedett rovarölőkön kívül az olajos készítmények, a növénykondicionálók segíthetnek. De átnézi, hogy a talajlakó kártevők, vagy a meztelencsigák és poloskák ellen mit vethetünk be: az indiai futókacsa például előszeretettel fogyasztja a meztelencsigát, úgyhogy nyugodtan ráereszthetjük kertünkre a kártevő szezonjában kicsit „legelészni”. 

A könyv utolsó 70-80 oldalán kategóriák szerint tárgyalja az egyes növényfajták igényelte feladatokat. A levélzöldségek, a káposztafélék, a gyökérzöldségek, a hagymafélék, a nyári zöldségek, a hüvelyesek, a fűszerek és gyógynövények mind megkapják tőlünk azt, ami kell nekik. És mindez hogyan fér bele a címben lefektetett alapelvbe, miszerint heti 3 óra munkával maradéktalanul viruló konyhakertet lehet üzemeltetni? Nagyon alapos, előre megtervezett munkával, sok-sok kiskerti tapasztalat után bevethető praktikák alkalmazásával elérhető, szinte stopperóra pontosságával lemérhetők ezek a munkaórák! Ezek után már csak a tárolás és tartósítás marad hátra, erről úgyszintén külön fejezetben ad tanácsot. És nemcsak azt. Függelék gyanánt egy mintavetéstervet is közöl fajtákra és hónapokra lebontva, akár szabadban, akár fóliasátor alatt termesztett haszonnövényekről van szó. Megadja egy másik táblázatban az egyes növénycsaládok elhelyezhető mennyiségét, a sorok számát és tőszámot, eszközigényét, szaporítási technikáit. A betakarítási napló segítségével lemérhetjük a kapott mennyiséget, az egységárhoz viszonyított összértéket.   

A 3 órás kert kötött borítójú, kéthasábos szedése, átlátható tipográfiája, bőséges és jó képminőségű színes fotóanyaga (zömmel Rúzs-Molnár Ákos munkái), valamint táblázatai jól „fogyaszthatóvá” és érthetővé teszik a beszédes nevű 3H Garden Kft. által 2022-ben kiadott művet. Őry Barnabásnak ezen az igen hasznos könyvén kívül még hozzáférhető munkája a Biointenzív zöldségtermesztés, amelyben a hatékony és eredményes kertészkedést mutatja be kistermelői léptékben, a saját tapasztalatain és magyar példákon keresztül. Ha hinni lehet az előrejelzéseknek, harmadik szakkönyve 2026 tavaszán jelenik meg.