A Magyar Írószövetség a 2009-es megjelenésekor a Magyar Írószövetség Klubjában külön műsoros esttel tisztelte és ünnepelte meg György Attila Hajós a kikötőben című könyvének megjelenését. A vélhetően jóhangulatú eseményen Tiffán Zsolt borosgazda volt, aki bemutatta a kötetet és beszélgetett a szerzővel, de, hogy a próza mellé zene is legyen fellépett Jánosi András és Kobzos Kiss Tamás. Erről a könyvről adunk közre ezúttal ajánlót.

A Méry Ratio Kiadó által gondozott kötethez Bayer Zsolt írt kedves sorokat, melyet a Libri.hu idéz. „Rossz korban és rossz helyen élek - ezzel a gondolattal ébredt a hajós." Hát persze... Rossz korban és rossz helyen élünk mindannyian, akik itt élünk, most élünk, errefelé élünk. Szerb Antal szerint az ember életében van egy időszak, amikor az ember hazaérkezik, otthon van. A szerencsések öregkorukban érnek haza, a szerencsétlenek kamaszként vannak otthon, s aztán egész további életükben az elveszettet keresik. Mi, akik most és itt élünk, s nem befelé kunkorodik a lelkünk, soha nem érhetünk haza. Ezért aztán, jobb híján – és kényszerűen – úgy döntünk, hogy egész életünkben otthon vagyunk. Itt és most. Ebbe pedig bele lehet bolondulni, vagy végig lehet harcolni. Aki megírta a Harcosok Könyvét, inkább végigharcolja. S igen jó tudni azt is, hogy Szindbád, aki egy jobb, élhetőbb korban élt, ugyanúgy nem volt otthon soha, ugyanúgy nem érkezett meg... S mégis... Igen, az örök úton levés a legnagyobb rabság. S szabadságot fabrikálni belőle – az meg a legnagyobb csoda... Csak kivételesen erős embereknek sikerülhet. Harcosoknak...”

A megjelenést követő évben az epa.oszk.hu felületen Urbán P. Péter is írt a kötetről. Ő többek között így fogalmazott: „Különös könyv ez: provokatív, mégis beletörődő; büszke, de a szerénységet kereső szöveg. Szöveg, mert nem igazán regény, műfaját szinte lehetetlen meghatározni. Öntörvényű, de azért nem szeszélyesen rendeződő gondolatfolyam. Ha esszéregénynek nevezném, nem járnék messze az igazságtól, ám mégsem tapintanék a lényegre. Ha székely- vagy székelységdicsérőnek tekinteném, azzal megint csak egy szempontot emelnék ki, szűkíteném a mű világát. Bár filozofál, azért semmiképp sem filozofikus alkotás. Ami bizonyos: egy fiatal, de érett szerző gondolatait ismerhetjük meg belőle, amely ideák népéhez, népünkhöz (sajnos a kettőt ő előszeretettel választja szét), a világhoz, történelemhez fűződnek.”

Az 1971-es születésű, József Attila-díjas, romániai magyar író, prózai munkássága mellett újságot is ír és szerkeszt is, mégpedig a Székelyföld címűt. A netlexikon egyebek mellett így ír róla: „Novellái, publicisztikái romániai és magyarországi folyóiratok hasábjain egyaránt rendszeresen jelennek meg. A Magyar Írószövetség és a Fiatal Írók Szövetségének tagja, valamint az Erdélyi Magyar Írók Ligájának egykori intendánsa. 2011. március 12-én a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából szervezett átadáson József Attila-díjban részesült Budapesten, a díjat Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter adta át.” Első könyve, a Ki olyan, mint a Sárkány? 1995-ben látott napvilágot, melyet közel húsz követte, legutóbbi műve, a Gasztroördög, avagy a rántott macska, és más finom történetek 2021-ben jelent meg.