Új, gyerekeknek szóló művészettörténeti sorozat indult a Magyar Nemzeti Galéria és a Pagony Kiadó együttműködésében. A kezdeményezés célja, hogy a magyar képzőművészet legjelentősebb alakjait könnyen befogadható, olvasmányos stílusban ismertesse meg a kisiskolás korosztállyal.

A sikeresnek ígérkező sorozat első képeskönyve a XIX. századi festészetünk egyik legnagyobb és legizgalmasabb újítójának, Szinyei Merse Pál derűs, színpompás világába kalauzolja el az olvasókat. 

Kép forrása

Képek és ötletek 

A kötet három szerzője – Király Zsuzsanna, Molnár Brigitta és Sepsey Zsófia – a Magyar Nemzeti Galéria múzeumpedagógusai, akik múzeumi terepen szerzett gyakorlatuknak köszönhetően pontosan tudják, hogyan lehet a gyerekek figyelmét felkelteni a „magas művészetek” iránt. 

Erről a tudásról árulkodik a most megjelent könyv, melynek témavezetése, közérthető nyelvezete, a sokféle játékos ötlet, és persze nem utolsósorban a – nagyszámú repróból, illetve Horváth Zsanett oldott, könnyed hangvételű illusztrációiból – gondosan összeállított képanyag a garancia arra, hogy segítségével a gyerekek nem csupán széles körű ismeretekhez jutnak, de egy lépéssel közelebb kerülnek ahhoz is, hogy művészetszerető (értő) emberekké váljanak.

A szerzők egyik nagy ötlete egy Max névre hallgató kutya-narrátor beléptetése, aki amolyan rendhagyó idegenvezetőként kalauzol végig bennünket a festő életútján és pályája legmeghatározóbb állomásain.

Max persze nem holmi közönséges kutya, hanem művelt, múzeumba járó négylábú, aki Szinyeivel való örök barátságát egy müncheni padon közösen elfogyasztott bajor kolbásznak köszönheti. A könyv végére pedig még az is kiderül, hogy „gazdája” őt festette rá Ruhaszárítás című képére.

Kép forrása

Tények és legendák

Az első állomás a művész jernyei otthona; a sokszor, sokféleképpen megfestett, lenyűgöző jernyei kastély. Innen indult el a festő egy nyolcgyerekes birtokos család sarjaként, de e hegyek között gyökerezett a látásmódját meghatározó természetszeretete is. 

Ebben a fejezetben néhány repró segítségével megismerkedhetünk a művész családtagjaival. 

A müncheni tanulóévek után a fókuszba „egy legenda születése: a majális” kerül, miközben kirajzolódik, hogy a magyar festészet egyik legismertebb alkotását kezdetben a kortársak miért utasították el.

A kötet íróinak leleményessége, hogy a „tények” közé rendre becsempésznek képekhez köthető anekdotákat és távolabbi kitekintést nyújtó művelődés-és művészettörténeti fogalmakat, információkat, valamint olyan apró részleteket, amik számot tarthatnak a gyerekek érdekelődésére. 

Egyebek mellett megtudjuk, hogy Szinyei milyen trükkel festette rá saját hátát a többi piknikező közé, és hogy Münchenben nem csupán a műtermen osztozott barátjával, Benczúr Gyulával, de (ahogy az két alkotásuk összevetéséből kiderül,) egy piros kockás takarón is. 

Kép forrása

Képek és képzelet

Ezt követően, a szerzők elmesélik, hogy miben rejlik az újítása Szinyei egyik meghökkentően modern festményének, a Léghajónak, közben pedig azt is elárulják, hogy ki találta fel a hőlégballont, és hogy a magyar festő egész életében rajongott a technikai újdonságokért.

Szinyei Merse Pál másik legismertebb képének, a feleségéről festett A lila ruhás nőnek, azaz „a magyar Mona Lisának” külön fejezetet szentel a könyv. 

Majd az „európai állomásokon” át nem csupán a napfény szerepéig és az an plen air felfedezéséig jutunk el, de Szinyei Merse Pál pályájának második, immár sikerrel és elismeréssel övezett szakaszáig is.

A szerzők végezetül még egy kis színelmélettel gazdagítják a gyerekek tudását, sőt gondolatébresztőként szólnak egy kortárs műalkotásról, Tót Endre: Távol lévő képéről, aki Szinyei alkotásának csak a keretét festette meg; lévén A lila ruhás nő annyira ismert, hogy képzeletből is azonnal magunk elé idézhetjük.