Jó kérdés lehet, hogy az autentikus Biblia mellett milyen könyvet helyezünk még előtérbe húsvét ünnepe idején? Aki nem tud válaszolni, annak segítünk ilyen témájú kötetek ajánlásával.

kép forrása

Húsvét és hagyomány – gyerekeknek 

Húsvéti mese címmel adott ki, elsősorban gyerekeknek szóló könyvet a Scolar Kiadó, mely cég alapvetően a húsvéttal kapcsolatos egyházi és folklór hagyományokat mutatja be. Persze ezekből már most tudna párat felsorolni a Kedves Olvasó, de a gyerekeknek még talán új lehet. Az pedig, hogy a Takács Viktória könyvét mindvégig kedves rajzokkal teszik még könnyebben befogadhatóvá, az minden korosztálynak tetszetős lehet. A kerettörténet főhőse Dóri, a nagyhét első napján, virágvasárnapon nagy készülődésben van, unokatesója érkezik hozzájuk. A két lány, Dóri és Anna kalandjait követhetjük végig a kötetben, amint bekapcsolódnak a nagyhét minden egyes állomásába, azaz napjába, kezdve tehát akkor virágvasárnappal, majd az evangéliumi passiótörténetet követve, nagyszerda, nagycsütörtök, nagypéntek alkalmaiba, hogy aztán a csend és várakozás szombatja után részt vegyenek a húsvétvasárnap és húsvéthétfő ünnepi alkalmain. Az egy hét alatt számukra és így az olvasók számára is sok minden kiderül erről a jeles időszakról. Így többi között az is, hogy mit jelent a böjt, mit jelent az, hogy „a harangok Rómába mennek”, vagy, hogy mi is az az Emmaus-járás. A vallási szokások mellett feltűnnek a népi hagyományok is, így nemcsak, hogy szem, de lányka, női hajkorona sem marad a végére szárazon, köszönhetően a híres húsvéti locsolkodásnak.

kép forrása

A húsvét, a hagyományok és a család

A minap olvastam az egyik közösségi oldal fórumában a kérdést, hogy az adott település egyik lakója megkérdezte virtuális társait, hogy „milyen programok lesznek a városban húsvétkor?” Nagy volt a kísértés, hogy beírjam neki válaszul, hogy tessen elmenni a templomba, ilyenkor húsvétkor ott vannak „programok”. Ekkor kellett rádöbbennem – újra –, hogy Magyarországon, akár, hogy is halljuk sokszor, hogy keresztény nemzet vagyunk, de bizony a lakosság zöme nem éli meg a keresztény gyakorlatot, a keresztény mindennapokat és a keresztény ünnepeket. Igaz, tud róla és még azt is el tudja mondani nagyjából, hogy miről szól egy-egy egyházi év kiemelt napja, ünnepe, de annak semmilyen különösebb jelentőséget nem tulajdonít, illetve maga és családja körében sem az egyházi liturgikus alkalmakhoz igazítja életét, például húsvétkor. Pedig hát, pedig hát. Ezt a vallási távolságtartást segíthet elűzni Dyekiss Virág A mi húsvéti bárányunk című könyve, melyet a nagyhét-húsvéti készülődésről írt, ahogy fogalmaz, az egész családnak szólóan. A szerző végigkíséri az olvasót a negyvennapos nagyböjtön át egész a nagyhét végéig. A kiadvány amolyan gyakorlati útmutató, teli sok-sok kreatív ötlettel, az egyházi alkalmakra, szokásokra, tudnivalókra, az otthoni ünneplésre és persze a gasztronómiára is vonatkozóan. A szerző nagy hangsúlyt fektet arra, hogy szülőknek milyen komoly feladata a hagyományok átadása gyerekeiknek, hiszen tőlük várja elsősorban a csemete, hogy megtudjon oly sok mindent a világról. Az író ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet egy ponton, hogy a tradíciókat saját ötletes és odaillő új elemekkel is kiegészíthetjük, így téve egyedivé az adott családi húsvéti ünnepkört.

kép forrása

Húsvét, az eredeti forrásból

Igaz, utoljára hagytam, de jócskán nem utolsó sorban hívom fel a figyelmet a Szentírásra, melynél alapvetőbben nemigazán lehet kínálni könyvként például húsvét kapcsán. Azoknak is ajánlom az evangélium elolvasását – benne a nagyhét eseményeiről szóló részt – akik nem hívők, mivel, ahogy azt már oly sokszor hallhattuk nagy emberektől: a magyar kultúra a zsidó-keresztény kultúrán alapszik. Ennek a zsidó-keresztény kultúrának pedig centrikus része az evangélium nagyheti története, melyben Jézus és tanítványai bevonulnak Jeruzsálembe, ahol a Megváltó szamárcsikó hátán érkezik az őt ünneplő zsidók közé, majd az utolsó vacsorán a pászka-bárány elfogyasztásakor fekteti le Jézus az áldozás, azaz az úrvacsora liturgikus alapjait. A folytatásban olvashatjuk a Gecsemáné-kertben való krisztusi imádság felemelő sorait, Júdás, majd Péter árulásának tragédiáját, Jézus elfogását, Pilátus és Heródes törvényt kigúnyoló viselkedését, majd a társadalomból kitaszított, minden jogától megfosztott, koholt vádak alapján elítélt názáreti keresztre feszítését. Kiemelt rész a Jézus keresztfán elhangzó hét szava, a golgotai kivégzőhelyen való halála, majd harmadnapon való feltámadása. Hívők és nem hívők számára is igazodási pont tehát az evangélium, melyben most húsvét idején talán a legtöbbet idézett, olvasott, prédikált részek természetesen a passió fejezetei. Fogadjuk be úgy, ahogy egyik keresztény közösségi oldalon közzétették: „Nyissuk ki a vitorlákat, és hagyjuk, hogy Isten arra vezessen minket, amerre akar.”