A Pallas Athéné Könyvkiadó legújabb kötetének középpontjában a transzhumanizmus áll, amely mozgalomként a technológia etikus használatát célozza az emberi képességek bővítése érdekében. Követői nagyszabású, exponenciális mértékű embertökéletesítést jeleznek előre, meglátásuk szerint az emberi teljesítmény már középtávon is olyan mértékben lehetne növelhető, amely messze meghaladná a mai emberek számára „normálisnak” vélt tartományt.

Kép forrása

Jövőnk az embertökéletesítés

A Gondolatok a transzhumnaizmusról című kötetben található tanulmányok többsége a kanadai Saskatchewani Tudományos és Vallási Központ konferenciájára készült, amely tudományokon átívelő és széleskörű társadalmi párbeszédet indított az embertökéletesítésről, a mesterséges intelligenciáról és a spiritualitásról.

Persze ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket feltehessük, előbb egészen más kérdéseket kell tisztáznunk. A kötet tehát megpróbál választ találni az emberi jövendő legfontosabb problémáira. Vajon meddig mehetünk el biológiai énünk fejlesztésében? Milyen hosszú életre számíthatunk? Mely esetekben tisztességes és igazságos az ember tökéletesítése?

A részletesen feldolgozott témák körében érdekes például, hogy az embertökéletesítést a kötet két kategóriába sorolja. Az elsőbe azok a technológiák tartoznak, amelyek az emberi fiziológián „belül” maradnak. Ideértendők a betegséget gyógyító és a sérülést regeneráló biotechnológiák. A második pedig azokat kialakulóban lévő és még csak elméletben létező biotechnológiákat foglalja magába, amelyek képesek átalakítani a jelen generációk genetikai felépítését, hogy elejét vegyék azoknak a betegségeknek, amelyekre hajlamosak, vagyis amelyek észlelhető kockázatot jelentenek.

Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a kötet külön fejezetet szán a humor szerepének a transzhumán jövőben. Összehasonlítja, hogy a különböző vallási és kulturális hagyományok miként viszonyulnak a nevetéshez. Emellett szempontokat ad ahhoz is, hogy a transzhumanisták különböző törekvései hogyan fogják megváltoztatni napjaink humorát.

Kép forrása

Tudomány és hagyomány

Azzal a kérdéskörrel is foglalkozik a könyv, hogy mi az emberi képességek mesterséges megváltoztatásának hatása napjaink társadalmaira.

A könyv bevezető tanulmányát Ray Kurzweil, a világ egyik vezető feltalálója, jövőkutatója írta, aki harmincéves múltra visszatekintő pontos előrejelzésekkel szolgált a technológia emberre gyakorolt hatásai kapcsán. A The Wall Street Journal „nyughatalan zseninek” nevezte.

Kurzweil értekezése olyan vallási és spirituális kérdéseket is érint, amely nagy érdeklődésre tarthat számot mind a vallások iránt érdeklődők, mind a természettudományi érdeklődésűek körében.

Mennyire fokozhatja vagy teheti elavulttá a spiritualitást a mesterséges intelligencia? Milyen kihívást állít a transzhumanizmus a világvallások elé? Milyen vallási-erkölcsi hatásai vannak a mesterséges intelligenciának? Hogyan reagálnak a hittel kapcsolatos hagyományok az embertökéletesítést célzó erőfeszítésekre? Milyen feszültségeket okoznak a vallási hagyományok területén a mesterségesintelligencia-kutatás legújabb fejleményei? – a válaszok segíthetnek az olvasónak elgondolkozni a transzhumanisták körében fellelhető etikai megfontolásokon.

Kép forrása

Kiborgtechnológia, filozófia, etika

A technológiáról és az emberi erkölcsről szóló részben pedig egy olyan kutatás olvasható, amely római katolikus szemszögből vizsgálja a kiborgtechnológia filozófiai és etikai következményeit.

A kötet ugyanakkor azokat a veszélyeket, járulékos kockázatokat és nem szándékolt következményeket is számba veszi, amelyek – a neurológia gyorsan fejlődő tudományának részeként – az emberek mentális képességeibe való beavatkozással kapcsolatban merülhetnek fel. Ilyen például az a fejezet, amely azzal foglalkozik, hogy az idegmérnöki tudomány korában milyen jogoknak kell kapcsolódniuk a kognitív szabadság védelméhez.

Mindezek elvezetnek egyebek mellett oda is, hogy a kötet megfogalmazza az embertökéletesítés hat alapelvét is, amelyek megfelelnek a római katolikus erkölcsi tanításoknak, s amelyek mentén más vallások képviselői vagy akár az ateista humanisták is elgondolkozhatnak azon, vajon miféle erkölcsi keretek között képzelhető el a transzhumán jövő.

A kötet a fülszöveg szerint „olyan tudományos érdeklődésű olvasók figyelmére is számot tarthat, akiket a spiritualitás, az embertökéletesítés és a mesterséges intelligencia kérdései foglalkoztatnak. Ugyanakkor gondolatébresztő szempontokat nyújt a szélesebb olvasóközönség számára is”.